Amerika sokat vetett, most már aratna – Kiss Rajmund Donald Trump béketervéről
A Londonba tervezett szerdai egyeztetés az ukrán, az amerikai és az európai delegációk között elmaradt. Mi vezetett a kudarchoz? Milyen részleteket lehet tudni az amerikai békejavaslatról? Hogyan folytatódhat a békefolyamat? Reális lehetőség, hogy az Egyesült Államok feladja a közvetői szerepét? A háború további elhúzódása esetén milyen forgatókönyvekkel lehet számolni? Kiss Rajmundot, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjét kérdeztük.
„Zelenszkij elnök hasonlóan a 2022. tavaszi tárgyalásokhoz, még mindig a háborúpárti európai vezetőkre hallgat, mivel ez a saját politikai túlélésének is a záloga. Egy-egy útján még mindig össze tud szedni pár milliárd eurót az európai adófizetők pénzéből, miközben Ukrajnában burjánzik a korrupció, a sorozó orvosoktól a politikai elit csúcsáig. Senkit nem zavar, hogy emberek ezrei halnak meg a fronton, az ország egyre fáradtabb, egyre szegényebb és kiszolgáltatottabb.
– hangsúlyozta Kiss Rajmund.
A szakértő aláhúzta, „az ukrán elnök 2022. márciusában valószínűleg még előnyösebb békeszerződést tudott volna kötni Oroszországgal, mint jelenleg, amikor már az Egyesült Államok gyakorlatilag elfogadja, hogy Oroszországé legyen Ukrajna mintegy húsz százaléka, a luhanszki, donyecki, zaporizzsjai és a herszoni régió megszállt része. Sőt Washington jogilag is elismeri az orosz ellenőrzést a Krím-félszigeten.
Utóbbiról már 2022. március 29-én, az isztambuli tárgyalásokon is megegyezett az ukrán és az orosz tárgyalódelegáció. Az Egyesült Államok egyúttal feloldaná az Oroszországra 2014 óta kivetett szankciókat”.
Kiss Rajmund hozzátette, „Ukrajna a béketerv szerint biztonsági garanciákat kapna, és megkapná a Harkivi terület meg nem szállt részét, de gyakorlatilag le kellene mondania a területe közel húsz százalékáról. Kijev az újjáépítéshez számíthatna külső finanszírozásra, de annak részletei egyelőre nem ismertek. Európa legnagyobb nukleáris erőművét Zaporizzsjában az Egyesült Államok üzemeltetné”.
A szakértő emlékeztetett,
Egy felelős politikai vezető számára az első számú prioritás a nemzet védelme, az állampolgárok életének, biztonságának garantálása, és a gazdaságot sem szabad lebecsülni. Én ezt Ukrajnában nem látom”.
Kiss Rajmund hozzátette, „mindkét fél számára az lenne a legfontosabb, hogy ne haljon meg több ember, és ne költsenek – főleg Ukrajna a más pénzéből – több milliárd eurót, dollárt a háború folytatására. 40-50 milliárd euró arra kell Ukrajnában, hogy kinyisson a posta, a rendelő, az iskola, bármilyen kormányzati, közigazgatási működés fenntartható legyen az országban. Trump erre mondta azt Zelenszkijnek – miközben az orosz agressziót is elítélte – úgy kezdesz bele egy háborúba, hogy nincs rá pénzed”.
Kiss Rajmund hangsúlyozta, „úgy gondolom, az amerikai elnököt az a törekvés vezérli, hogy ideje aratni is, ennyi vetés után.
Trump ráadásul a külpolitikában is arathatna, hiszen mégiscsak ő lenne az, aki, ha nem is egy nap alatt, de meghozta a békét – és ezt mindenkinek az orra alá dörgölhetné, akik hagyták elhúzódni a háborút. Nyilvánvalóan ez lenne az amerikai érdek, de a diplomácia világában azt tanultam meg, hogy bármilyen forgatókönyv lehetséges, így az is, hogy Amerika végül kiszáll a békeközvetítésből” – húzta alá a szakértő.
Kiss Rajmund hozzátette,
Annál az egyszerű oknál fogva, hogy Kijev tartalékai gyorsabban fogynak, és Oroszországnak idővel egyre több katonája lesz a fronton, Ukrajnának pedig egyre kevesebb. Az is igaz ugyanakkor, hogy Oroszország számára is hatalmas kiadásokkal jár a háború finanszírozása, tehát a konfliktus lezárása nekik is érdekükben áll”.
