Magyar csaták, csatázó magyarok: Könyves Kálmán Oroszországban
Szent Lászlónak nem volt fiú örököse, három lánya közül Piroska házassága sikerült igazán előnyösre, belőle Bizánci császárné lett, de aktuális történetünk szempontjából egy másik lánytestvéré a főszerep. Mikor az utód kiválasztására került sor László a testvére, Géza két fia közül az ifjabbikat, Álmost választotta.

Géza idősebb fiát, Kálmánt főpapnak szánták, így nagy gondot fordítottak a taníttatására, innét a Könyves melléknév. László halála után azonban mégis Kálmán került a trónra (1095-1116). Álmos nehezen viselte a mellőzöttséget, ezért Kálmán uralkodásának java részében a testvérével torzsalkodott.
Az egyébként művelt és felvilágosult uralkodó, megunván az örökös küzdelmet, 1115-ben megvakíttatta Álmost és annak kisfiát, ezzel uralkodásra alkalmatlanná téve őket. Egyéb parancsa is volt, de azt végül nem hajtották végre. Lássuk, hogy számolt be erről a Képes Krónika:
A jólelkű ítéletvégrehajtónak köszönhetően a további Árpád-házi királyaink őse Vak Béla lett.
1099-ben Kálmán előbb a cseh belviszályokba avatkozott be, hogy a morva hercegnek nyújtson segítséget, a németek által támogatott cseh fejedelem, II.Břetislav ellen. Ekkor azonban még a hüvelyben maradtak a magyar kardok, mert Kálmán és a cseh fejedelem kiegyezett egymással, ütközetre nem került sor.
Ugyanezen év második felében került sor az oroszországi magyar beavatkozásra is.
Az orosz állam ekkora már apró fejedelemségekre esett szét, akik a kijevi uralkodótól függetlenül rendezték dolgaikat. Az egyik fejedelem, Szvjatopolk megszerezte a kijevi nagyfejedelmi címet és feltett szándéka volt, hogy hatalmát elismertesse a többiekkel is. Szembekerült három kisebb fejedelemmel is, David vlagyimiri fejedelmet legyőzte, de Volodar peremisli (a mai Przemysl) fejedelemtől vereséget szenvedett.
Elküldte hát a fiát Magyarországra, hogy Kálmántól kérjen segítséget. A követségbe érkező fiú nem volt más, mint a megboldogult Szent László egyik lányának a férje.
Kálmán fogta a seregét, kíséretében több püspökkel, számos főúrral és megindult Peremisl vára ellen. A várat védő Volodar békeküldöttséget menesztett Kálmán elé. A színe elé járuló követséggel nem bánt éppen kesztyűs kézzel az uralkodó, ahogy a Kálmánnál nem éppen szimpatizáló Képes Krónika írta:
A király önbizalma nem volt légből kapott, azonban az elűzött David fejedelem segítséget kért a kunoktól. Bonjak és Altunopa kun kánok jöttek is a csapataikkal, és Kálmán király elszenvedte legnagyobb katonai kudarcát. A Nesztor-krónika így számolt be a magyar csapatok vereségéről:
A számadatokat nyilvánvalóan nem kell pontosnak tekinteni. A lényeg azonban az, hogy a magyar csapatok vereséget szenvedtek egy ősi cseltől, amit már kalandozó elődeink ismertek. A kun előhad nyilazva támadt a magyar seregre, majd visszavonulást színlelt. Kálmán csapatai utánuk vetették magukat, ezzel besétáltak a csapdába. Bonjak elrejtett csapatai hátba támadták őket, és Altunopa kunjai is visszafordultak. Elesett két püspök és ispán, s maga Könyves Kálmán is csak nagy nehézségek árán menekült meg, magyar túlerő ide vagy oda. A kudarc ellenére a magyar állam az elkövetkező évtizedekben többször is aktívan lépett fel az orosz fejedelemségek ügyeiben.
Kálmánnak nem csak ez az orosz kaland okozott bosszúságot. Első felesége halála után újra megnősült, Eufémia orosz hercegnőt választotta. A szuzdali fejedelem lánya azonban házasságtörést követett el, ezért Kálmán hazaküldte őt apjához. Már orosz földön született meg Eufémia fia, Borisz, aki a későbbi évtizedekben folyamatosan magyarországi trónkövetelőként lépett fel, noha Kálmán nem ismerte el őt fiának.
– írta a Képes Krónika.