Magyar csaták, csatázó magyarok: Kerlés
I. András királyunknak viszonylag későn születtek meg a fiai, Salamon és Dávid. A király öccse, Béla herceg biztosra vette, hogy testvére halála után ő örökli majd a trónt. A gyermekek megszületésével azonban ez erősen kérdésessé vált, hiszen András idősebb fiát, Salamont szánta immár utódjául.

1058-ban az ötéves Salamont eljegyezték a már elhunyt német császár, III. Henrik lányával, Judittal. A két testvér, András és Béla viszonya évről évre romlott, mígnem nyílt háborúskodásba torkollott. Kettőjük viszályát örökíti meg a "Kardot válaszd!" legendája is. A Képes Krónika beszámolója szerint:
Hiába a "helyes" választás, végül testvérháború tört ki, amelyben Béla kerekedett felül. Sokáig nem örülhetett a trónnak, három évnyi uralkodás után,1063-ban meghalt. Fiai, Géza, László és Lambert Lengyelországba menekültek. a trónra pedig András fia, Salamon került (1063-1074).
Újabb belháború nem tört ki, mert a király és unokatestvérei megegyeztek, békés évek következtek, egészen a besenyők (a krónikáinkban kunok) betöréséig. Salamon és a hercegek csapatai Kerlésnél csaptak össze a betörő ellenséggel. Kerlés a Mezőség északi térségében, a Sajó mentén található erdélyi település. Vörösmarty Mihály Cserhalom című költeményében örökítette meg a csatát, aminek következtében az esemény cserhalmi ütközetként vonult be a nemzeti emlékezetbe.
„Néma borongással megy az őskor lelke, fölötted, / Cserhalom! és nem kér emlékűl oszlopot ércből/Oszlop vagy magad, oh diadalnak halma, meződdel.“
A csatáról korabeli hiteles leírás nincs, nagyrészt a XIV. századi krónikás hagyományból meríthetünk, de könnyen elképzelhető, hogy azt már átszőtték Szent László legendái. Kézai Simon a XIII. század végén írt a kerlési csatáról a Gesta Hungarorumban.
Érdekes, hogy már ő is Lászlót helyezte a középpontba, pedig akkor még Salamon volt a király. A Képes Krónika azonban már kunokról ír, akik betörtek Kelet-Magyarországra és a Nyírségben illetve Biharban pusztítottak. A magyar csapatok Erdélyben várták be a visszavonuló ellenséget és lecsaptak rájuk. A csatához kapcsolódik Szent László és a leányrabló kun vitéz párviadala, ami számtalan festmény témája lett.
A csata fényes magyar győzelemmel zárult, László herceg megmutatta vitézségét. A csatában közösen harcoló Salamon, illetve a testvérek, Géza és László viszonya sajnos nem sokkal később megromlott. 1071-ben a bizánci kézben lévő Nándorfehérvárt ostromolták a magyar csapatok, a győzelem ellenére Salamon és a hercegek között viszálykodás támadt. Salamon tanácsadója Vid ispán is szította a kedélyeket, az események egészen egy újabb belháborúig fajultak.
Szent László nagyságát és későbbi hírnevét mi sem mutatja jobban, minthogy egy új elmélet szerint róla mintázták Sir Lancelot alakját. Artúr-mondakör talán legismertebb szereplője a XII. századi francia regényíró, Chrétien de Troyes munkáiban tűnik fel először. Könnyen elképzelhető, a derék francia az egy évszázaddal korábban élt magyar uralkodóról mintázta hősét.