Folytatódik a régészeti feltárás Somoskő várában
A Füleki Vármúzeum régészei 2021-től kutatják a somoskői vár területét. A Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal előírásainak megfelelően a régészeti kutatások az állagmegóvó- és felújítási munkákat előzik meg. Idén májusban indult az erődítmény újabb feltárása, amely a délkeleti ágyúbástya alsó szintjét és a nyugati bástya belső terét célozta meg.
A dokumentált feltárás első szakaszában, 2021-ben az északi ágyúbástya belső terében feltárták az eredeti padlóréteget, amely közvetlenül a sziklaszirt kőrétegére épült. E fölött halad el a turistaösvény is, amely a vár belső terébe vezet.
– 2022-ben és 2023-ban az északi palota északi falánál ástunk, amely leomlott. Helyreállításával egy időben nyitottunk egy régészeti szelvényt a fal déli oldalán, ahol érdekes történelmi rétegeket tudtunk átkutatni a 16–17. századból. Ebből a szelvényből származik a legtöbb lelet. Kerámia, üvegedények és poharak töredékei, kályhacsempe-töredékek, agyagpipák, illetve Árpád-kori pénzleletek is előkerültek – mondta Vozár Bianka, a Füleki Vármúzeum régésze.
Idén a délkeleti ágyúbástya alsó szintjének tisztításával, valamint a nyugati bástya belső terének kutatásával foglalkoznak a régészek.
A jelenlegi szelvény északi részén 50 cm-es mélységben már felfedeztük a sziklaszirt felső bazaltkőrétegét, amelyre maga a vár is épült. A szelvény nyugati, Magyarország felé eső oldalán, már egyméteres mélységben vagyunk, de még mindig a beszórási rétegben, tehát ezen a részen valószínűleg a kutatás tovább folytatódik – részletezte Vozár Bianka.
A somoskői vár a 13. század második felében épült, és ellenőrző pontként szolgált az észak–déli kereskedelmi útvonalon, Fülekről Vácra, illetve egészen a mai Budapestig. A 16. századi török fenyegetés miatt a várat átépítették reneszánsz erődítménnyé. Ekkor épült a nyugati, kör alakú és a délkeleti, félhenger formájú ágyúbástya is, amely egy kazamata rendszerrel volt összekötve.
– A 20. század második felében komolyabb felújítási munkákat végeztek ezen a területen, melynek során a nyugati bástya fa tetőzetet kapott, a délkeleti ágyúbástya legfelső járószintjén pedig kilátót alakítottak ki. Tehát azokat a rétegeket, amelyekben kutatunk, a ’70-es évek végén, illetve a ’80-as évek elején már megbolygatták – tette hozzá a régész.
A vár egyébként a turisták egyik kedvelt célpontja. A parkolótól indulva egy 1,6 km hosszú, nyolcállomásos tanösvény vezet a várhoz. Alatta terül el a világhírű bazaltzuhatag és a kőtenger. Nem messze található a Macskaluk nevű egykori kőfejtő is, ahol egy bányásztelepülés maradványai tekinthetők meg.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/22. számában.
