2024. december 6., 14:30

Milyen jövő vár alapiskoláinkra?

Nemrég látott napvilágot az oktatási minisztérium helyzetjelentése a regionális iskolai hálózatról. Ennek egyik megállapítása, hogy a kisiskolák, amelyekből rengeteg van, költségessé teszik az oktatásügyet. A jelentés nem véletlenül készült, hiszen az államkassza üres, spórolni kell. Bennünk pedig rögvest felvillant a piros lámpa: veszélybe kerülhetnek magyar iskoláink. A tárca nem is különösebben titkolja, valamit kezdeni az alapiskolai hálózattal is, a középiskolai után – a hatékonyság jegyében. Nem nehéz kitalálni a szándékot. Damoklész kardja függ iskoláink felett. Legfőbb ideje, hogy közösen gondolkodjunk el a hogyan továbbon és menekülési útvonalakat dolgozzunk ki.

iskolás kislány - elsősök - iskola - iskolatáska - illusztráció

Segíthetne a pozitív diszkrimináció

Furik Csaba, Kisgéres polgármestere ott kezdi, hogy húsz éve történt egy nagy önkormányzati reform, aminek köszönhetően olyan falut „kapott” a polgármester, mely fenntartója volt az óvodának, az iskolának, esetleg az önálló jogi személyként működő intézményeknek.

„Az érezte az ember, hogy tényleg felelősséget kell vállalnia azért a közösségért, ami ott van. Akkor nagyon örültünk, hogy a hányatott sorsú iskolaügy az alapiskola és óvoda szintjén az önkormányzatokhoz kerül. Úgy éreztük, hogy jobb kezekben vannak nálunk. Ma is meg vagyok győződve arról, hogy ez így jó, még ha sok helyütt hibákat is lehet találni. Azt elfogadom, hogy a demográfiai mutatók kedvezőtlenül alakulnak és elkerülhetetlen lesz több iskola bezárása.

De nem ártana, ha a kormánynak lenne végre egy víziója a vidékről. Merthogy Szlovákia nem egységes, más gondokkal küszködünk mi, itt keleten, mint a nyugatiak. Folyton azt hangoztatják, hogy az oktatásügy válságban van, hát akkor kezdjék szépen sorban felszámolni ezt, például a színvonal növelésével, jobb tanárok biztosításával.

Mert most azt látni, hogy a cél nem más, mint a 800 középiskolából 400-at csinálni. S félő, hogy hasonló sors vár az alapiskolákra is” – fejti ki véleményét.

Fotó: ma7

Nem ért egyet azzal a minisztérium által ismételt véleménnyel, miszerint a nagy iskolákban jobb az oktatás minősége. Úgy véli, az állam nagyobb hangsúlyt fektethetne a pedagógusképzésre, mert a jó pedagógus a garancia egy-egy iskola színvonalára. Véleménye szerint pedagógusnak lenni hivatás.

Abban nem hiszek, hogy egy iskola attól, hogy nagy és sok pénzt kap, jobb lesz. Erre jó példa lehet a mi kisiskolánk is, ahova több mint harminc gyermek jár. Évek óta van egy rendszerünk, amiben fenn tudjuk tartani, és nagyon ritkán fordul elő, hogy pluszpénzt kérjünk.

Élénken él emlékezetemben, amikor annak idején még a szocializmusban központosították az iskolákat, mégpedig annak ellenére, hogy a mostani gyermeklétszám duplája, triplája járt iskolába. Akkor is megmaradt a géresi kisiskolánk, mert az emberek nem engedték bezáratni. Most is azt szeretném, hogy megmaradjon. Pozsonyból nehéz rálátni az egyes régiók problémáira, de úgy gondolom, hogy az államnak kutyakötelessége minden polgárának ugyanazt biztosítani. Az iskolabezárás itt messzemenő következményekkel járna. Nem a számokat kellene nézni elsősorban, és nem a spórolást szem előtt tartani” – fűzi hozzá.

A középiskolai hálózat most folyó optimalizálásáról elmondja, lesznek régiók, a dinamikusan fejlődők, ahol az iskolaösszevonást meg sem érzik az ott élők. Míg másutt ez hatalmas változásokat jelenthet. Az alapiskolai oktatást mindenütt biztosítani kell, hogy a gyerekeknek ne kelljen 10-15 kilométert utazniuk naponta.

Hiányolom a nemzetiségi iskolák pozitív diszkriminációját, ami az élet sok más területén működik. Érdekes módon az őshonos kisebbségek fennmaradása érdekében nem alkalmazzák. Ez a legnagyobb feladat, hogy valahogy elérjük, ne ugyanolyan számok alapján döntsenek egy magyar kisiskoláról, mint egy szlovákról.

Mivel identitásunk nem áll jó lábakon, könnyen előfordulhat, hogy ha egy településen megszűnik a magyar iskola, a szülő már egy másik faluban vagy városban lévő szlovák iskolába íratja be gyermekét.

A magyar kisiskolák és óvodák szerepe az identitásőrzésben pótolhatatlan. Nem beszélve arról, hogy sokkal több idő jut egy-egy gyermekre, mint a nagy iskolában. Most, amikor sok gyermeknek van valamilyen viselkedési vagy tanulási zavara, kifejezetten áldásosak az ilyen családias jellegű kisiskolák. A mi kisiskolánkban már többször jártak tévéstábok és nem győztek csodálkozni azon, hogy itt a gyermekek citeráznak, szeretetteljes viszonyban vannak a pedagógusokkal és alig akarnak délután hazamenni”

– ecseteli saját kisiskolájuk példáját.

Az előremenekülés útjai

Albert Sándor, a komáromi Selye János Egyetem alapító rektora, oktatásügyi szakember portálunknak elmondta, már vagy harminc éve téma, hogy fel kell készülni a jövőre. Ott, ahol indokolt, vagyis a gyermeklétszám kritikus szintre csökkent, iskolaközpontokat kell létrehozni.

„Találkoztunk is a polgármesterekkel és iskolavezetőkkel, a legtöbben rá is bólintottak, de hozzátették, őket ez a dolog lehetőleg ne érintse. Mindig azt hangsúlyoztam, hogy ne várjuk meg amíg a minisztérium lép. Meneküljünk előre és magunk szervezzük meg iskolahálózatunkat. Látjuk most, hogy a középiskolák optimalizálása folyik, hogy nem mindenütt alakulnak úgy a dolgok, ahogy az nekünk jó lenne. Van, ahol a magyar gimnáziumot a szlovákkal akarják összevonni, a magyar szakközépiskolát a szlovákkal. Ahelyett, hogy a magyar gimnázium és magyar középiskola egy igazgatás alá kerülne.

Alapiskolák esetében ez úgy működhetne, hogy összeáll három-négy település, amelynek magyar iskolái közös vezetés és adminisztráció alatt működnének, ami olcsóbbá tenné a fenntartást, de minden kisiskola maradna a saját helyén. Ez is egy megoldás. Egy másik pedig az, hogy az első három évfolyamot biztosítani kellene minden településen és csak utána utaznának a tanulók”

– vázolja a lehetőségeket.

Fotó: Bokor Klára

Elmondja azt is, habár rengeteg szlovák iskolát is érintene az alapiskolai hálózat optimalizálása, a magyar iskoláknak ez sokkal hatványozottabban „fájna”. Annál is inkább mert iskoláink nagy része kis létszámú. A kedvezőtlen demográfiai mutatók nem sok jóval kecsegtetnek a jövőt illetően. A szakértő szerint az anyagiak és gyermekek hiánya oda fog vezetni, hogy hogy több iskola is bezár. Meg aztán a minisztérium házi feladatul kapta, hogy spórolni is kell, hiszen nagy a költségvetési hiány.

Sok helyütt nem lesz más út, minthogy az iskolák, azok vezetői egyezségre jussanak és központi iskolák jöjjenek létre. A magyar polgármestereknek, politikusainknak, a pedagógusszövetségnek össze kell dugnia a fejét, egy fórumra van szükség és megtalálni a mindenki számára elfogadható megoldást.

A szórványvidéken az iskolaközpontok jelenthetik a megoldást, amikor az óvoda, az alapiskola és középiskola egy igazgatóság alatt működik.

Nem tudok mást mondani, próbáljuk meg mi saját magunk optimalizálni iskolahálózatunkat. Ne várjuk meg, amíg az állam lép, mert abban nem lesz köszönet”

– teszi hozzá.