Iskolaközpontok létrehozása jelentheti az előremenekülést

A 89 pontból álló, oktatás minőségét javító csomag bennünket, felvidéki magyarokat érzékenyen érintő része a középiskolák tervezett összevonása. Ennek az a célja, hogy a kisebb létszámú, fennmaradásukért küszködő középiskolákat közös igazgatás alá vonják, s ezáltal jobb helyzetbe kerüljenek, fejlődhessenek.

„Ez az átalakítás a nagyobb iskolákat nem érinti. Komárom városában ez nem fog gondot okozni, mert ott nagy létszámúak a középiskolák. Ógyallán viszont van egy kisebb létszámú mezőgazdasági gépjavító iskola, ahol száz fő alatt van diáklétszám, valamint Karván is 150 diák van. Egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsuk, döntés még nem született.

– tudjuk meg tőle.

Az iskolák egyesítésének hátulütője lehet, ha nem születik egyezség a létrejövő iskolaközpont vezetőjének személyéről, ha az iskolák közötti viszony nem mondható ideálisnak. Minden érintett iskola részéről hajlandóság kell, főleg azt mérlegelve, hogy ez lehet a túlélésük záloga.

Andruskó Imre szerint a kis létszámú magyar tanítási nyelvű oktatási intézmények számára az előremenekülés útja lehet az erős iskolaközpontok kialakítása, amire már vannak jó példák. Pozsonyban, Kassán, de másutt is meglépték már ezt. Az óvoda, az alapiskola és a középiskola összevonásával akár egy nagy, 600-700 fős iskolaközpont jöhet létre, amely magabiztosan tud állni a lábán.

Már csak azért is, mert semmi jóval sem biztatnak a demográfiai adatok. Idén 60 ezer gyermeket írattak be első osztályba, tavaly viszont már csak 48 és fél ezer gyermek született. Ebből nem nehéz kiszámolni, hogy hat év múlva mennyivel kevesebb lesz az első osztályos.

„A klaszterek is jó megoldás, amikor több település hoz létre egy közös igazgatású intézményt, a településeken kihelyezett részlegekkel. Meg kell még várnunk a törvényt, hogy pontosan milyen lehetőségek lesznek az iskolák összevonására. A minisztérium minden esetre elszánt, de még nem tudjuk azt a létszámot, ami alatt az összevonásokra sor kerül. Ezt követi majd egy átmeneti időszak, első körben helyben dönthetnek oktatási intézményeik sorsáról, ha ez nem történik meg, akkor lép a megye, és legvégső esetben a minisztérium. A Magyar Szövetség az iskolák megtartása mellett áll ki. Azt javasoljuk, hogy a kistérségekben egyezzenek meg és hozzanak létre iskolaközpontokat” – fűzi hozzá.

Fontos változás, hogy bár az óvodák továbbra is a községek és városok alá tartoznak, fejpénz alapú támogatásban részesülnek. A kis létszámúak ezzel rosszul járnak, mert a fejpénz valószínűleg nem lesz elég a működéshez. A napközi otthonok működtetéshez szükséges pénzt is közvetlenül az állam fogja biztosítani.

Andruskó Imre fontos területnek tartja a gyermekek mentális egészsége megóvása érdekében eszközölt változásokat.

Az inklúzió és deszegregáció is előtérbe kerül. Ez viszont asszisztensek nélkül nem fog menni és pluszforrásokat igényel, hiszen iskolapszichológusokra, speciális pedagógusokra, asszisztensekre lesz szükség. Egy uniós projektből több iskola „hozzájutott” ilyen szakemberekhez, de ez csak három évre szól.

„A diáklétszám alapján az új iskolaévben minden iskola kapott pénzügyi forrást, így a miénk is, amiből egy pedagógiai asszisztenst vettünk fel, aki a kilenc-tíz integrált diákunkkal foglalkozik. Egy pszichológus pedig hetente jár be az iskolába, akihez a diákok bátran fordulhatnak” – teszi hozzá.