Jó lesz-e nekünk a visszatérés az óvodák állami finanszírozásához? – érintetteket kérdeztünk
Félteni kell-e óvodáink jövőjét? Ez a kérdés mostanában megint indokolt, hiszen újra az állam válik az óvodák fenntartójává, kivéve az önkormányzatok kezéből a működtetést. Ez azzal jár, hogy a falvak és városok az adók kisebb százalékát kapják vissza, ugyanakkor valószínűleg továbbra is támogatniuk kell óvodáikat a megmaradásban, a korszerűsítésben. Most még nem lehet pontosan tudni, mit hoz a változás. Csak az sejthető, hogy mint általában minden ilyen intézkedésnek, ennek is a kisebb létszámú óvodák isszák meg a levét.
A finanszírozás változása miatt a minisztérium azt javasolta, hogy az önkormányzatok személyi jövedelemadó-bevételből való részesedését csökkentsék, így az önkormányzatok fontos bevételi forrásokat veszítenek. Az idei évtől viszont jelentős változás indult el: törvénybe iktatták a gyermekek kötelező óvodalátogatását 5 éves kortól. Vagyis az iskola megkezdése előtt egy évvel mindenki számára kötelező az óvodalátogatás, és ezt jövőre követi a 4 éves gyermekek kötelező óvodalátogatása, majd pedig a 3 éveseké” – írja le a status quót Kerekes Beáta, az Óvodapedagógusok Országos Társulásának elnöke, mely szervezet a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének égisze alatt működik.
Azzal folytatja, hogy ehhez viszont nagyon sok feltételnek kell teljesülnie. A településeknek megfelelő létesítményekkel, kapacitással, humán erőforrással kell rendelkezniük, hogy be tudják fogadni az összes gyermeket. Nem biztos, hogy ezt a feladatot minden önkormányzat maradéktalanul el tudná látni, az állam remélhetőleg igen.
A vélemények megoszlanak, van, aki nagyon várja a változást, mások óvatosságra intenek. A válasz azért sem könnyű, mert hivatalos útmutatást még nem kaptak óvodáink a hogyanról. Jelenleg több, igazgatóknak szóló átképzés indul a témában, várjuk a hiteles információkat” – fűzi hozzá.
Kerekes Beáta szerint a teljes körű kötelező óvodalátogatással, melyet az állam megfelelően finanszíroz, kedvező esetben megerősödhet a magyar óvodák hálózata, hiszen a jó óvoda minden községben felbecsülhetetlen kincs, legyen az egyosztályos vagy több osztállyal működő.
Ez egyúttal a szülők, a gyermekek, a pedagógusok, önkormányzatok közös érdeke, ezért az együttműködésre a jövőben is nagy szükség lesz.
Somorja városában nyolc óvoda működik, melyek azóta újultak meg, mióta városi fenntartásba kerültek. Most, hogy az állam veszi át a működtetésüket, félő, hogy modernizálásra, fejlesztésre nem fog jutni, summázza véleményét a változásról Orosz Csaba polgármester.
Az óvodák ugyan kérhetnek majd pénzt az államtól, de könnyen lehet, hogy azt kapják válaszul, ott a költségvetésetek, abból kellene kijönnötök. Mi viszont továbbra sem fogjuk tétlenül nézni, hogy óvodáink helyzete, gyermekeink komfortja romoljon, támogatni fogjuk ezeket az intézményeket” – hangsúlyozza a városvezető.
Mivel többosztályos óvodákról van szó, a somorjai polgármester úgy véli, annyira rosszul biztosan nem járnak, mint a kis létszámú falusi óvodák. Mint mondja, pár hónapon belül kiderül, hogy valójában mit hoz a változás. Szerencsére kapacitáshiánnyal sem küszködnek, annak ellenére, hogy egyre többen költöznek a városba. Ráadásul magánóvodák is működnek már Somorján.
A Dunaszerdahelyi járás több óvodájának igazgatóját is megkérdeztük a témában, de a legtöbben nem akartak nyilatkozni. Aki mégis hajlandó volt megszólalni, nem tudott konkrét válaszokat adni, és anonim szeretett volna maradni. Szinte valamennyien elmondták, eddig semmiféle tájékoztatást nem kaptak sem az államtól, sem az önkormányzattól.
Az egyik intézmény vezetője annyit közölt, hogy eddig mindig az önkormányzattól kapták meg a pénzt, amelyet a gyermekek után járó normatíva alapján osztottak el. Ebben az összegben az alkalmazottak bére is benne foglaltatott.
A legnagyobb kérdés, amit az intézményvezetők nem tudnak megválaszolni, hogy az új rendszerben hogyan alakul a normatívák rendszere.
Nem világos számukra, hogy a pénz, amit eddig minden évben megkaptak, hogyan kerül elosztásra, és hogy ez az összeg elegendő lesz-e az óvoda működtetéséhez.
A változások mértéke és hatása különösen nehezen megítélhető azok számára, akik összevont intézményekben dolgoznak, ahol az óvoda és az iskola egy közös költségvetésből működik.
Az igazgató kiemelte, hogy az önkormányzat és az állam sem biztosított számukra egyértelmű tájékoztatást, így nem tudják, mire számíthatnak a jövőben.
Egy másik óvodavezető szintén úgy nyilatkozott, hogy bár az önkormányzat biztosította őket arról, hogy a változások csupán a finanszírozás lefolyására vonatkoznak, konkrét információk még mindig nem állnak rendelkezésükre. A januári változások hatásai egyelőre tisztázatlanok, és bár az önkormányzat azt ígérte, hogy a helyzet nem fogja érinteni az óvoda mindennapi működését, a vezetők még mindig nem tudják, hogyan alakul a jövő.
A Bódva völgyében az utóbbi években egyre több kis létszámú óvoda szűnt meg, Debrődön is közel húsz éve már, gyermekhiány miatt nem működik, tudjuk meg Gergely Papp Adrianna polgármestertől, aki a Kassa megyei képviselő és Magyar Szövetség elnökségi tagja is.
Környékünkön még van óvoda Buzitán, Alsóláncon és Tornaújfalun is” – vázolja fel a helyzetet.
Hozzáteszi, az óvodák léte összetett kérdés, hiszen már nemcsak a falvak, de a városok is kezdenek létszámhiánnyal küszködni, legalábbis a keleti végeken. És nemcsak a magyar tanítási nyelvű intézmények kerülnek veszélybe.
Arra a kérdésünkre, el tudja-e képzelni, hogy Debrődön a jövőben esetleg újra kinyisson az óvoda, azt válaszolja, hogy ehhez komoly infrastrukturális fejlesztés kellene és a lakosság számának emelkedése, legalább 500 főre. Ha felgyorsulna a népesedés, akkor reális esély keletkezhetne, ám amíg az infrastruktúra nem megfelelő, aminek a fejlesztésén már javában dolgoznak, addig ez csak álom marad.
A márt említett Buzita sok más településhez képest nagyon jó helyzetben van, hiszen vadonatúj óvodával büszkélkedhet, melyet a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programnak köszönhetően építettek és adtak át 2019-ben. Az intézményben jelenleg 45 kisgyermekről gondoskodnak.
„Egyelőre annyit tudunk, hogy az állam az adónk egy részét elveszi. Hogy ezzel jól járunk-e vagy sem, az attól függ, mekkora lesz a normatív támogatás, vagyis a fejpénz.
Kétszáz diák tanul az alapiskolánkban és a jelenleg érvényes normatív támogatásból fent tudjuk tartani az iskolát. Ha ugyanígy jól sikerülne megszabni a fejpénzt az óvodák esetében is, akkor talán mi és a további gyűjtőóvodák – két-három osztályosak – is jobban járnánk. A puding próbája az evés, nemsokára megtudjuk, mit hoz ez a változás” – mondja el véleményét portálunknak Mohňanský József, Buzita polgármestere.
Hozzáfűzi, négy óvónőt, egy szakácsnőt és egy takarítónőt kell fizetni, ami nem kis költség. Szerencsére óvodájuk már eleve úgy épült, hogy energiatakarékos üzemmódban működhessen, vagyis a havi rezsiköltségek nagyjából egy nagyobb családi rezsiköltségével egyeznek meg, 300-400 euró közé tehető. Ráadásul 10 évig még biztosan nem kell komolyabb összeget költeni karbantartásra, felújítására. Bajba kerülhetnek viszont a kis óvodák, ahol a kevés gyermek miatt a pénz is jóval kevesebb lesz.
Mohňanský József szerint attól nem kell tartani, hogy az állam bezárná az óvodát. Már csak azért sem, mert kötelezővé tette az óvodalátogatást. Sok helyütt inkább a bővítés van napirenden, kevés a férőhely.
– teszi hozzá.
Hangjában örömmel jegyzi meg, hogy huszonöt éve, amikor polgármesteri hivatását elkezdte, az alapiskolába 128 gyermek járt, napjainkban pedig 200. Az óvodában 20 körüli volt a létszám, ami a rá következő években egyre növekedett és helyszűke miatt új óvoda építésére volt szükség. Kapóra jött nekik, hogy éppen akkor indult Magyarország óvodafejlesztő programja, amihez csatlakozni tudtak. Ennek köszönhetik új óvodájukat.
