Jobboldali előretörést hoztak a német választások
Az előzetes várakozásoknak megfelelően a Kereszténydemokrata Unió nyerte a szövetségi választásokat Németországban. Noha ezzel a párt ugyan ismét kormányt alakíthat, az Alternatíva Németországért (AfD) megerősödése új időszámítás kezdetét jelezheti az országban. Bár a szélsőjobboldali párt várhatóan nem lesz része a kormánykoalíciónak, a az előző kormányban helyet kapó Szociáldemokraták (SPD) és Zöldek veresége és az AfD történelmi eredménye egyértelműen azt jelzi, hogy megtört a hagyományos politikai elit hegemóniája az országban.
Rekordszintű részvétel mellett tartották meg a szövetségi választásokat Németországban. A 84 százalékos részvétel mellett lebonyolított szavazást végül a CDU/CSU koalíciónak sikerült megnyernie, ami a szavazatok 28.6 százalékát tudta megszerezni.
A hagyományosan együtt induló pártok jelöltjei a legutóbbi 2021-es választásokhoz képest átlagosan 5 százalékkal tudtak jobb eredményt elérni az egyes szavazókörzetekben, a megszerzett 208 mandátum azonban így is kevésnek bizonyult a kormányalakításhoz.
A CDU/CSU így várhatóan (miután elutasította az AfD-vel való együttműködést) az előző választásokhoz képest óriási vereséget szenvedő SPD-vel (16.4 százalékos eredmény) lép majd koalícióra, ami matematikailag biztosítja a vélhetően Friedrich Merz vezetésével felálló kormány többségét a Bundestagban.
Az elmúlt 27 évet 4 év kivételével folyamatosan kormányon töltő SPD vezetőinek első nyilatkozatai azonban ennek ellenére megosztók voltak ezzel kapcsolatban, többen ugyanis kitérő választ adtak az esetleges kormányalakítással kapcsolatos kérdésekre. A párt hezitálása pedig jelentősen megnehezíthetik a koalíciós tárgyalásokat, amik így akár könnyen el is húzódhatnak majd.
Mindez pedig azt jelenti, hogy összességében a választók közel egynegyede szavazott a gyökeres jobboldali fordulatra Németországban, ami minden korábbinál nagyobb arányt jelent az ország 1990-es újraegyesítése óta. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a német társadalom egyre inkább elutasítja az elmúlt évek politikai irányvonalát és olyan alternatívát keres, amely radikális változásokat ígér a bevándorlás, az európai integráció és a gazdaságpolitika területén egyaránt. Ennek hatására pedig az AfD köré emelt “politikai fal” sem tartható fenn már sokáig, ami a német politika további átrendeződését is előrevetíti.
Emiatt pedig akár arra is jó esély mutatkozik, hogy – az AfD politikai irányvonalának kisebb változásával – a jövőben egy stabil jobboldali többség jöjjön létre Németországban, ami akár egy CDU/CSU-AfD koalíciót is előrevetíthet a következő választásokra. A konszolidálódás jelei ugyanis már a legutóbbi választások után is megfigyelhetők voltak a szélsőjobboldali párt részéről, amely az Európai Unióból és a NATO-ból történő kilépés szorgalmazása mellett, a német márka újból történő bevezetésének ösztönzését is elhagyta a legutóbbi megszólalásaiból. Az ehhez hasonló megnyilvánulások pedig fokozatosan segíthetik a közeledést a két párt között, ami így egy jövőbeli együttműködés alapjait is megteremtheti.
A választási eredmények tehát alapjaiban rajzolhatják át a politikai térpéket Németországban. A jobboldal erősödése és a baloldali pártok nagymértékű gyengülése ugyanis egyértelműen azt mutatja, hogy a választók jelentős része változást akar és elutasítja az eddigi politikai status quo fenntartását.
Az egyre romló gazdasági adatok, valamint a migrációs helyzet kezelése így kulcsfontosságú lehet az újonnan felálló kormány számára, az elmúlt évek politikai irányvonalának folytatása ugyanis könnyen szavazatokba kerülhet a pártoknak.
Ez pedig tovább erősítheti a négy év múlva már kormányra készülő AfD esélyeit, ami a nagy pártok minden eddigi igyekezetének ellenére, egyre inkább megkerülhetetlen szereplővé válik a német politikában.
