Nyugat-Németországban még mindig a „náci fenevad” leküzdése a legfontosabb – Prőhle Gergely a választások tanulságairól
Melyek a vasárnapi németországi választás legfontosabb tanulságai, és milyen kihívásokkal kell szembenéznie az új kormánynak? Prőhle Gergely volt nagykövetet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatóját kérdeztük.
„A nyugati tartományokban egyértelműen az uniópártok, a CDU és a CSU nyerték meg a választást, keleten pedig az AfD. Ez két dolgot mutat meg nagyon kifejezően. Az egyik az, hogy van egy alapvetően strukturális konzervatív többség az országban.
Ennek van egy sajátos oka, éspedig az, hogy a második világháborút követően Nyugaton, elsősorban az amerikai ideológiai befolyás nyomán megtörtént a náci múlt feldolgozása, aminek következtében még most is a politika egyik legfontosabb motívuma, hogy a „náci fenevadat” minden körülmények között le kell küzdeni” – húzta alá Prőhle Gergely.
A szakértő hozzátette, „a keleti tartományokban a szovjet időkben egy másfajta agymosás történt. Az NDK-ban azt hirdették, minden náci Nyugaton van, náluk igazából csak rendes baloldaliak vannak. Ilyen értelemben ott ennek a múltfeldolgozásnak kevesebb tere volt, mások voltak a módszerek, mint Nyugaton. Ezért is van az, hogy a keleti tartományokban az AfD jóval népszerűbb.
Prőhle emlékeztetett, „hiába győztek a keresztény uniópártok, azért ez a történelmük második legrosszabb választási eredménye. Ez a jövendő kancellár, Friedrich Merz számára sem pozitív üzenet. Ők harminc százalék feletti eredményre számítottak, ezt azért meglehetősen alulmúlták. Az AfD egy komoly sikert könyvelhetett el, hiszen az előző választásokhoz képest megduplázta a támogatottságát. Sikerüket elsősorban a migráció kezelésében mutatkozó kormányzati hibáknak, hiányosságoknak köszönhetik.
A szakértő hozzátette, „a zöldek, ahhoz képest, hogy ők is a kudarcos koalíciónak voltak a tagjai, alig 1-2 százalékot veszítettek az előző választásokhoz képest. Mindez jól mutatja, hogy az ideologikus, a környezetvédelemre koncentráló politikájuknak van egy komoly és kitartó bázisa a német társadalomban.
Általában a kereszténydemokrata szavazók adták a második voksukat a liberálisoknak, ezt most nem láthattuk. Az FDP kieséséhez persze a népszerűtlen politikájuk is nagyban hozzájárult”.
Prőhle szerint a Linke (Baloldal) látványos megerősödése azzal magyarázható, hogy „beindult egy polarizálódás a német társadalomban. Ahogy megerősödött az AfD az egyik oldalon, úgy erősödött meg a radikális baloldal is a másikon.
Vagyis nem lehet azt mondani, hogy a sikerük mögött az NDK-s nosztalgia lenne. A Sarah Wagenknecht nevével fémjelzett párt úgy tűnik, kiesik a Bundestagból. Ezt sokan azzal magyarázzák, hogy nem tudták meglovagolni az EP-választások sikerét és a pártstruktúra kiépítésével nagyon lassan haladtak”.
Prőhle kiemelte, „a középpártok – a CDU-CSU és az SPD – együttműködési kényszerben vannak, tulajdonképpen a mostani kormányalakítás az utolsó esélyük, hogy a német társadalom előtt bizonyítsák, képesek hatékonyan kezelni a problémákat. Ez a kényszer minden bizonnyal növeli majd a tudatosságukat a kormányalakítási tárgyalásokon.
A felálló koalíció előtt álló legnagyobb kihívás annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az adósságfék alkotmányos intézményével pontosan mit kezdjenek. Illetve az SPD szociális ígéreteit hogyan lehet úgy teljesíteni, hogy közben a CDU elképzelései a gazdaság mobilizálására is érvényesülni tudjanak” – hangsúlyozta Prőhle Gergely.
