Ha egy telepre a rettegett vírus bekerül, ott minden állatot megfertőz
Éppen egy hete érkezett az első hír arról, hogy három csallóközi marhatelepen felütötte fejét a rettegett száj- és körömfájás betegség. Kedden pedig újabb településen, Lúcson igazolódott be a fertőzés gyanúja. Bakán és a környező falvakban szerda estére likvidáltak minden párosujjú patást és Lúcson is elpusztították a fertőzött telep állatait. Mi jöhet még? Meg lehet állítani a betegséget? Pomichal Istvánt, a központi válságstáb újdonsült tagját, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása Mezőgazdasági, Élelmiszerügyi és Vidékfejlesztési Szekciójának elnökét, húsmarha-nemesítőt, egykori szövetkezeti elnököt kérdeztük, aki szerint óriási kihívás előtt állunk az elkövetkező időszakban.
Mivel Szlovákia is csatlakozott azon országok közé, amelyek nem oltanak száj- és körömfájás ellen, a szabályokat be kell tartanunk. Ha valaki, én igazán együttérzek azokkal a gazdákkal, akiknek állatait most le kell(ett) ölni, nekem is van vesztenivalóm, és tagadhatatlan, hogy összességében óriási károk keletkeznek” – mondta el portálunknak a szakember.
Arra is rámutatott, a válságstáb köteles a megfelelő uniós előírások és kötelezettségek szellemében eljárni, ami per pillanat azt jelenti, hogy ott, ahol a betegség felüti a fejét a teljes állatállományt likvidálni kell.
Voltak országok, ahol sikerült megállítani a vírust, de olyanok is, ahol nem. Bármennyire is szeretnénk, nem lehet előre látni, milyen lesz a járvány kimenetele. Amelyik telepre ez a vírus bekerül, ott minden állatot megfertőz. Az állatok legyengülnek, mert a szájukban lévő hólyagok miatt nem tudnak enni. A tehenek tőgye begyullad, a fejésük szinte lehetetlenné válik. Ha átvészelik a betegséget, utána már sokkal csekélyebb tejhozamot produkálnak, mint előtte” – szemléltette, milyen kórságról is van szó.
Pomichal István az összefogás fontosságát hangsúlyozza s azt, hogy még ha az állatszerető gazdáknak nehéz is, de felül kell kerekedni az emóciókon.
Mint mondja, tizenkét nap múlva okosabbak leszünk, akkor lesz mérhető, hogy mit is okozott eddig a vírus, és akkor átértékelésre kerülnek az intézkedések. Lehet, hogy más védekezési stratégiát is bevetnek.
Szóba jöhet akár az összes egészséges állat beoltása is, életben hagyás mellett, ami bizonyos hátrányokkal járna az országra nézve. A vakcinázást viszont villámgyorsan, még a legeltetési szezon előtt két héttel el kellene végezni. Ehhez azonban meg kellene szerezni az uniós engedélyt is. Ez nem lesz egyszerű, hisz Nagy-Britanniában 2001-ben, tehát nem is olyan régen, kétezer farmot irtottak ki annak idején a száj- és körömfájás miatt, ott sem engedélyezték az oltást. A betegség elterjedt Franciaországban és Hollandiában is és 2060 farmot irtottak ki, de ott sem vezették be a védőoltásokat.
A válságstáb szükség szerint, akár naponta is összeül, főleg, ha újabb telepek fertőződnek meg. Beszél arról is, hogy 1939-ben, a II. világháború előtt egész Európán végigsöpört a járvány. 1972-ben pedig Szlovákiában volt egy országos járvány. Az biztos, hogy szomszédos országok is árgus szemekkel figyelik, mi történik nálunk és mindent elkövetnek, hogy ne kerüljön át hozzájuk a fertőzés.
Pomichal István megjegyzi, ez a betegség, ha másra nem is, de arra jó, hogy felhívja a figyelmet a szinte már láthatatlan háztáji állattartókra, akikből egyre kevesebb van. Elmondása szerint a három faluban – Bakán, Dercsikán és Csallóköznádasdon – összesen 136 magánházaknál élő állatot pusztítottak el, ami elenyésző mennyiség ahhoz képest, amennyit a múltban tartottak az emberek.
A nagy gazdaságok teljesen más stratégia szerint működnek, s azokban nagyon gyorsan fel lehet újítani az állományt. Persze akarni is kell.
– tette hozzá végezetül.
