Egy volt közülünk – Ferenc pápa halálára

Tizenkét év pápaság adatott neki és sokan Szent II. János Pál hagyatéka továbbvivőjeként tekintenek rá. Modern világban próbálta a szeretet gyakorlására tanítani hívő közösségét.

Vajon gondolta-e volna a kis Jorge Mario Bergoglio annak idején Buenos Airesben, hogy egykor majd ő lesz a katolikus egyház feje? Ha fiatalon nem kapott volna olyan súlyos tüdőgyulladást, hogy életét csak tüdeje egy részének eltávolításával tudták megmenteni, talán nem fordult volna a hit, Jézus felé.

Eseményekben gazdag életútja volt. Ám egyre feljebb kerülve az egyházi ranglétrán sem élt azokkal a kiváltságokkal, amelyek kijártak neki. Fényes püspöki palota és pápai rezidencia helyett szerényebb hajlékokat választott magának. Már ezzel kivívta sokak tiszteletét. Pápasága kezdetén arra buzdította püspöktársait, mondjanak le az ilyesfajta világi hívságokról, éljenek szerényebben… Azt is bevallotta, fiatalkorában ő maga is volt szerelmes, de aztán meghívást kapott Krisztus követésére. Ezzel is és még sok más kijelentésével, őszinte emberi megnyilvánulásával belopta magát sokunk szívébe.

Sose éreztük, hogy valami nagy magaslatról néz le ránk, hanem olyan volt, akit szívesen láttunk volna vendégül szerény hajlékunkban is.

2013-as pápává választása sem volt éppen mindennapi, hiszen elődje, Benedek pápa, betegségére hivatkozva, lemondott a tisztségről. Olyan korszak következett a Vatikánban, amikor két pápa élt ott, az egyik már nyugalmazottként. S arról szóltak a hírek, hogy barátságos viszonyban voltak egymással, Ferenc pápa gyakran meglátogatta elődjét. Minden bizonnyal egy-egy ilyen találkozás során megvitatták a világ és az egyház dolgait, a szolgálat nehézségeit.

Ferenc pápa, amikor Szent Péter trónjára került, a szegények, a teremtett világ és a béke iránti elkötelezettségének bizonyítékaként és a pápák közül elsőként Assisi Szent Ferenc után választotta nevét. Ezzel pedig eléggé egyértelműen kinyilvánította, kik lesznek azok, akikért a római egyház fejeként minden lehetséges alkalommal szót emel és tenni próbál.

Nevezhetjük a béke nagykövetének is, hiszen „hadat üzent” a háborúknak. Nem volt olyan fegyveres konfliktus, ami ellen fel ne szólalt volna, a béke követeként közben ne járt volna.

Nekünk, magyaroknak a Szentatya azért is volt kedves, mert szívesen jött tájainkra és többször fogadta a magyar állami vezetőket is. 2019. június 1-jén első pápaként Erdélybe látogatott, s Csíksomlyón – a magyarok legnagyobb búcsújáró helyén – találkozott a romániai katolikusok többségét alkotó magyar hívőkkel. Magyarországon először 2021. szeptember 12-én járt, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét koncelebrálta, de 2023 áprilisában már háromnapos apostoli látogatásra érkezett. Felemelő érzés volt őt várni a budapesti hatalmas tömegben, s látni, ahogy elhalad előttünk a pápamobilján. Boldogan, jókedvűen jött Mária országába.

Ferenc pápa Kossuth téri szentbeszédének lényege 2023-ban a kapunyitásról szólt, a szó minden értelmében. Katolikus egyházfőként nem is buzdíthatott másra, mint a szeretet gyakorlására. Elvégre Jézus követőinek valljuk magunkat. Amikor magyarul mondta, hogy Isten, áldd meg a magyart, a tömeg tapsviharban tört ki.

Még fel tudom idézni magamban, milyen nehézkesen sétált oda a Szűz Mária kegyképhez, amit aztán hosszasan nézett. Vajon mire gondolhatott? Ránk, magyarokra, megingathatatlan Mária-tiszteletünkre, netán saját testi bajaira kért enyhülést mennyei édesanyánktól? Néztem őt az óriás kivetítőn és magamban jó egészséget kívántam neki. Nem voltam ezzel egyedül.

Nehéz feldolgozni a megmásíthatatlant, Krisztus földi helytartójának élete ma reggel egy másik dimenzióba került. Szenvedései véget értek, de tanítása, emberiessége örökre velünk marad. Szívünkben megőrizzük.