Ferenc pápa emlékezete
Az április 21-én, húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa argentin jezsuita szerzetes, a 266. római pápa, az első latin-amerikai katolikus egyházfő volt.
A Vatikán Állam feje és a római katolikus egyház vezetője Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsalád első gyermekeként.
Vegyésztechnikusként dolgozott, amikor egy templom mellett elhaladva betért gyónni, s elhivatott lett a papi pályára. Huszonegy évesen tüdőgyulladást kapott, életét csak tüdeje egy részének eltávolításával tudták megmenteni, s fel kellett adnia álmát, hogy Japánban legyen misszionárius.
Filozófiai és teológiai doktorátusának megszerzése után, 1969-ben szentelték pappá, s 1973-ban kötelezte el magát végképp, amikor letette a jezsuiták negyedik fogadalmát. 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el.
1992-ben lett Buenos Aires segédpüspöke, majd 1998-ban érseke. A válságok sújtotta országban népszerűvé tette, hogy főpapként sem volt autója és nem költözött be a fényűző érseki rezidenciába, a politikai vezetés gyakran tekintette riválisának.
Személyében olyan ember került Szent Péter trónjára, aki hidat jelentett a harmadik világhoz, ahol ma már a katolikusok többsége él. Jezsuitaként egy nemzetek fölötti közösség tagja volt, érintetlen az egyházat megrázó botrányokban, intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját mindenki tisztelte.
Beiktatása után a bíborosok szálláshelyéül szolgáló Szent Márta-házat választotta lakhelyéül, mert a pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek találta.
Ferenc pápa szorgalmazta a szegényekkel, a betegekkel, elesettekkel való találkozást, többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, a nemzetközi politikában és a vallásközi kapcsolatokban is hídépítésre törekedett, egyebek között közvetített az Egyesült Államok és Kuba közötti diplomáciai kapcsolatok 2015-ös újrafelvételében.
A Vatikánban is mélyreható reformokat indított el. Létrehozta a bíborosi tanácsot, átszervezte a Szentszék gazdasági-pénzügyi működését, korrupcióellenes intézkedéseket vezetett be a vatikáni hivatalokban. Rendeletet hozott a 75. életévüket betöltő püspökök kötelező nyugdíjazásáról, modernizálta a vatikáni büntető törvénykönyvet, lehetővé tette, hogy egyes esetekben magas rangú egyházi személyek fölött világi bíróság ítélkezhessen, szigorította a fellépést a kiskorúakat molesztáló, csalásokat elkövető vagy nők pappá szentelésével próbálkozó egyházi személyekkel szemben.
A katolikus egyházfő négy enciklikát adott ki. 2014-ben rendkívüli szinódust hívott össze a családról, 2018-ban a fiatalokról szólt a tanácskozás, 2023-2024-ben pedig az egyház szinodális jellegére esett a választás.
A pápa több szentet kanonizált, mint elődei 400 év alatt, s egyszerre emelte két elődjét, XXIII. Jánost és II. János Pált a szentek sorába.
A pápa aktívan használta a 21. századi média eszközeit, a közösségi médiában több millió követője volt. Szerette a focit, a tangózenét, a spanyolon kívül beszélt olaszul, angolul, franciául és németül. Ferenc pápa 2021-ben és 2023-ban is műtéten esett át, idén február 14-én ismét hörghurut miatt került kórházba, majd néhány nap múlva kétoldali tüdőgyulladást állapítottak meg nála. Március 23-án tért vissza a Vatikánba, és húsvétvasárnap, április 20-án még megjelent a hívek előtt.
A Vatikán hírcsatornája azt is közölte, hogy 2024 áprilisában Ferenc pápa jóváhagyta a pápai temetési szertartások liturgikus könyvének frissített kiadását, amely majd irányt ad a megtartandó temetési szentmisének.
Azt a hagyományt is eltörölte, hogy a pápa holttestét a Szent Péter-bazilikában egy megemelt emelvényen, úgynevezett katakalkon helyezték el a nyilvánosság számára. Ehelyett a gyászolókat meghívják, hogy leróják kegyeletüket, miközben a holttest a koporsóban marad, a fedelet levéve.
Diego Ravelli érsek, az apostoli szertartások mestere szerint az elhunyt Ferenc pápa azt kérte, hogy a temetési szertartás legyen egyszerűsített, és a hangsúly az egyház hitének kifejezésén legyen a feltámadt Krisztus testében.
- idézte a Vatican News Diego Ravelli érseket.
Ferenc pápa életének, szolgálatának több magyar vonatkozása is volt, erről ő maga is nyilatkozott. Megválasztása után az egyházfő kétszer is ellátogatott Magyarországra.
Évekkel később szárnyra kelt az a hír, hogy a két szerzetest Bergoglio adta ki a juntának, amit ő tagadott. Jálics a pápa megválasztása után, amikor a vádakat ismét felmelegítették, ezt írta:
A pápa, amikor magyarországi látogatása során, 2023. április 29-én fogadta magyar jezsuita szerzetestestvéreit, a történtekről ezt mondta:
Az argentin püspökök később, élükön a mai Ferenc pápával, közös nyilatkozatban kértek bocsánatot az egyház mindazon hibáiért, amikor képtelenek voltak megvédeni a junta alatt üldözötteket. Ferenc pápa korábban elmondta azt is: élénken őrzi az angolkisasszonyok emlékét, akik a vallásüldözés miatt kényszerültek elhagyni hazájukat és akikkel Buenos Aires környékén ismerkedett meg. Az egyházfő több alkalommal is meleg szavakkal emlékezett meg róluk.
Jorge Mario Bergoglio pápaként kétszer is járt Magyarországon. 2021. szeptember 12-én, a Budapesten megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárónapján ő pontifikálta a zárómisét a Hősök terén, 2023. április 28-30. között pedig apostoli látogatást tett a fővárosban. 2019. június 1-jén a pápa a romániai katolikusok többségét alkotó magyar hívőket a közösség legjelentősebb zarándokhelyén, a csíksomlyói hegynyeregben kereste fel, ahol szentmisét is tartott.
