2024. július 5., 15:32

Albert Sándor: Most nem „világmegváltó“ problémákra kell összpontosítanunk

Nem sikerült elérnie az 5 százalékos bejutási küszöböt a június 8-ai európai parlamenti választáson a Magyar Szövetségnek, a 3,88 százalékot eredményező 57 350 szavazat ezúttal sem volt elegendő a bejutáshoz. Közéleti személyiségeinket arról kérdeztük, hogyan látják a felvidéki magyar politizálás jövőjét, véleményük szerint van-e létjogosultsága továbbra is az etnikai politizálásnak. Ezúttal Albert Sándor, a Selye János Egyetem alapító rektora, volt parlamenti képviselő mondja el véleményét.

2022-07-12 24. Mécs László Szabadegyetem, Jászó, 2. nap
Albert Sándor
Fotó: Fábián Gergely

A Magyar Szövetség, a sikertelen választások után, belátta és elfogadta, hogy új vezetőkre, és olyan programra van szükség, amellyel megszólítható, és a szavazó urnák elé csábítható a felvidéki magyar választó.

Véleményem szerint a kiinduló alapállás csak az lehet, hogy nem szatelit pártot kívánunk létrehozni, hanem autonóm, senkitől nem függő, önállóan gondolkodó, és tevékenykedő,  felvidéki emberek problémáival foglakozó, magyar pártot.

Ezért is fontos, hogy első lépésként ne a leendő vezető személyét jelöljük ki, hanem a célokat és feladatokat határozzuk meg. Csak ezek után bízzuk meg azt a vezetőt, vezetőket, akik felvállalják a kitűzött feladatok megoldását, és a meghatározott célok érdekében hajlandóak dolgozni.

Először tehát meg kell fogalmazni a felvidéki magyarság jövőképét, a felvidéki magyarság jövőjének ma elképzelt, reális, hiteles és vonzó leírását.

Ez azért fontos, mert a jövőkép irányt szab a későbbi döntéseknek és cselekedeteknek. Az embereknek tudniuk kell, hová akarunk eljutni, és milyen úton kívánunk oda eljutni.

A jövőkép megfogalmazása előtt természetesen el kell végezni a felvidéki magyarság önértékelését. Ennek ismert technikái vannak: kérdőíves felmérés, SWOT-analízis, interjú stb., és pl. a Fórum Intézet megfelelő szakemberekkel is rendelkezik ennek elvégzésére.

Példaként álljon itt oktatásügyünk jövőképének lehetséges megfogalmazása: „Gazdaságosan és hatékonyan működő, jó színvonalú és jó minőségű magyar iskolahálózat“. Ez a jövőkép három fontos mutatóval jellemezhető: fenntarthatóság, elérhetőség és eredményesség.

Ezek után kell megfogalmazni azokat  a hosszútávú és rövidtávú célokat, amelyek közelebb visznek a jövőképben megfogalmazott állapothoz.  

Hosszú távú célok:

 - A bölcsődei hálózat kiépítése;

 - Az óvodai hálózat bővítése;

 - Kisiskoláink helyzetének megoldása;

 - A teljes szervezettségű alapiskoláink hálózatának optimalizálása;

 - Középiskoláink hálózatának optimalizálása

A célokat, megfogalmazásuk után, konkrét és mérhető feladatokra bontjuk, és ezek megvalósításához választjuk ki a megfelelő embereket.

Ezt a munkát nem lehet megspórolni!

Most nem „világmegváltó“ problémákra kell összpontosítanunk, hanem a saját, specifikus feladataink kezelését kell a célkeresztbe helyeznünk.  A politológiai kérdéseket boncolgató csatározásokkal, ne foglalkozzunk.

Ezeket a gondolatokat azért tartottam fontosnak leírni, mert már megjelentek az első nevek, miközben még fogalmunk sincs mit szeretnénk, milyen irányban kívánunk elmozdulni.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.