2024. július 1., 09:01

Lampl Zsuzsanna: Ennyi ember bizalmát nem lehet csak úgy eldobni

Nem sikerült elérnie az 5 százalékos bejutási küszöböt a június 8-ai európai parlamenti választáson a Magyar Szövetségnek, a 3,88 százalékot eredményező 57 350 szavazat ezúttal sem volt elegendő a bejutáshoz. Közéleti személyiségeinket arról kérdeztük, hogyan látják a felvidéki magyar politizálás jövőjét, véleményük szerint van-e létjogosultsága továbbra is az etnikai politizálásnak. A kérdésekre Lampl Zsuzsanna egyetemi docens, szociológus, újságíró, író válaszolt.

Fotó: Lampl Zsuzsanna archívuma

Lampl Zsuzsanna aláhúzta, "már a problémafelvetés is érdekes, ugyanis léteznek más pártok is, amelyek létjogosultságának a kérdése ugyanúgy felmerülhetne, de mégsem merül fel.

De hogy a kérdésre válaszoljak: nos, szükség van-e etnikai pártra. Ha a Magyar Szövetségről van szó, akkor szerintem igen. Először is azért, mert ez a párt az utolsó parlamenti választáson 130 ezer szavazatot kapott, ami sajnos, nem volt elég a parlamentbe jutáshoz, viszont 130 ezer ember szavazata nem kevés"

- emlékeztetett a szociológus.

Lampl hozzátette, "ez a párt választói bázisának nagyjából egy harmada. A „nagyjából” szót azért használom, mert nem mindegy, kit tekintünk alapsokaságnak: a magukat elsődlegesen magyarnak vallókat, illetve hozzászámítjuk-e azokat, akik másodlagosan magyarok, vagy pedig azokat is, akik (már) nem magyarok, de van magyar kötődésük, mert mindezen csoporton belül van a Szövetségnek szavazója.

A törzsgárda persze a magukat elsődlegesen és csakis magyarnak vallók közül kerül ki. Ezek az emberek egyáltalán nem voltak biztosak benne, hogy a párt megugorja az 5 százalékot – számtalan tényező járult hozzá, hogy ne legyenek azok –, mégis rá szavaztak. És ennyi ember bizalmát nem lehet csak úgy eldobni".

- húzta alá a szociológus.

Lampl kiemelte, "vannak pártok, amelyek csak a kirakatszemélyekből állnak, ugyanakkor vannak helyi struktúrákkal rendelkező pártok. A Magyar Szövetség az utóbbiak közé tartozik. Ennek is köszönhető, hogy olyan jó eredményeket ért el a legutolsó önkormányzati és megyei választásokon. Vagyis vannak megyei, önkormányzati képviselői, polgármesterei, akik a parlamenti választás eredményétől függetlenül működnek, a saját nemzetiségileg vegyes környezetükben, településeiken munkálkodnak nemcsak a magyarok, hanem a többi ott élő javára is.

S ha innen közelítem meg a dolgot, akkor a Magyar Szövetség nem is etnikai párt, hanem etno-regionális. Tehát igenis, van létjogosultsága. Az persze más kérdés, hogy mit kellene tenni azért, hogy országos szinten is sikeres legyen, vagyis parlamenti párttá váljon"

- fogalmazott a szociológus.

Lampl hozzátette, "évekkel ezelőtt kidolgoztam egy stratégiacsomagot, amely a magyar identitás erősítésére, az ún. Magyar márka népszerűsítésére irányult főleg a fiatalok körében. Ami a választói bázist illeti, úgy gondolom, ezek a stratégiák aktuálisabbak, mint valaha. Ami pedig magát a pártot illeti, úgy látom, elsősorban határozott és egységes döntésekre, s ugyanilyen külső kommunikációra van szükség".