Nem örülnek a helyiek a nemzeti park zonációjának
A kormány a múlt héten jóváhagyta a Szlovák-karszt Nemzeti Park zonációját. A környezetvédelmi miniszter és a nemzeti park igazgatója örömének adott hangot, a helyiek viszont ellenzik, mert túl sok megválaszolatlan kérdés maradt.
A kormány múlt szerdai ülésén szavazta meg a Szlovák-karszt Nemzeti Park zonációját, melynek értelmében a nemzeti park területe a jelenlegi 34 611 hektárról 35 522 hektárra növekszik, amelynek mintegy egynegyede, 24,18 százaléka, azaz 8591 hektár a legszigorúbban védett 5. fokozatba, azaz A zónába kerül. A park területének 3,34 százalékát a B zónába (4. fokozat), 72,37 százalékát a C zónába (3. fokozat), illetve 0,10 százalékát a D zónába (2. fokozat) sorolták. A védőövezet 11 741 hektárról 5715 hektárra csökken. A kormányrendelet 2024. január 1-től lép hatályba, ezzel a Szlovák-karszt a Pieninek, a Szlovák Paradicsom és a Murányi-fennsík után a negyedik olyan nemzeti park lesz, ahol végbement a zonáció.
Milan Chrenko környezetvédelmi miniszter rámutatott, a Szlovák-karszt egyedülálló, országos és nemzetközi jelentőségű terület, amely most megfelelő védettséget kapott. Kiemelte, a zonáció nemcsak a természetvédelem szempontjából fontos, hanem az ezen átesett nemzeti parkok a helyi gazdaság fejlesztésében is fontos szerepet játszanak. Közvetlenül vagy közvetve munkahelyeket teremtenek, hatásukra javul az úgynevezett puha vagy szelíd turizmus, lehetőséget teremtenek az együttműködésre a régióban tevékenykedők számára.
Az utóbbi kapcsán az igazgató jelezte, az első látogatóközpont építését Jabloncán tervezik, és már az épületre vonatkozó építészeti versenypályázaton dolgoznak.
A karszt térségét 1973 óta törvény védi, majd 2002-ben nemzeti parkká nyilvánították. Területének túlnyomó, illetve védőövezetének egy része a Natura 2000 európai ökológiai hálózathoz tartozik. A karsztos táj, amely számos barlangot, zsombolyt és töbröt, karrmezőket rejt, különleges növény- és állatvilággal rendelkezik, közülük számos fokozottan védett. Európai jelentőségű élőhelyek találhatók itt. Az államhatár által kettészelt Gömör–Tornai-karszt, tehát az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 1995-ben az UNESCO világörökségi listájára is felkerültek.
Nyilvánvaló, hogy bőven vannak értékek ezen a területen, helyénvaló tehát, hogy még nagyobb védettséget kapjanak. A vonatkozó stratégiai dokumentumok szerint a nemzeti park hosszú távú céljai között szerepel az erdei ökoszisztémák megőrzése és helyreállítása, a nem erdei élőhelyek és fajok megőrzése, a fenntartható idegenforgalom fejlesztése, a védett természeti értékekkel kapcsolatos ismeretterjesztés, valamint a táj arculatának, esztétikai és természeti értékének megőrzése.
Dicséretes szándék. Akkor viszont miért ellenzi a nemzeti park zonációját a földtulajdonosok és az érintett települések túlnyomó többsége? Még az állami erdővállalat (Lesy SR) is több alapvető kifogást emelt a zonáció ellen, az azzal kapcsolatos stratégiai dokumentumok visszavonását és átdolgozását kérve.
Erre kerestük a választ három érintett település polgármesterével. Gerencséri Nikoleta, Kecső polgármestere, Várady Tamás, Szilice polgármestere és Slavomír Zubriczky, Szádalmás polgármestere egybehangzóan állította, egyáltalán nem ellenzik a természet védelmét, sőt, csak a módszerrel van bajuk. Azzal, hogy a zonáció tervének kidolgozása során figyelmen kívül hagyták a helyiek véleményét, így számos kérdés tisztázatlan maradt.
– mondta Slavomír Zubriczky.
– tette hozzá Várady.
Már a zonációval kapcsolatos dokumentumok kidolgozása körül is akadtak kérdőjelek. Az anyagot 2022 decemberének közepén tették közzé, majd két nappal karácsony előtt összehívták a nemzeti park tanácsának alakuló ülését. Annak a különböző szakemberekből, helyi érintettekből álló testületnek az alakuló üléséről van szó, amelynek egyebek mellett tanácsadó szervként kellene szolgálnia a nemzeti park vezetése számára, illetve közreműködnie a tervezet kidolgozása során.
Időközben a telektulajdonosok, erdőbirtokossági társulatok, illetve vadásztársaságok, önkormányzatok is elküldték hozzászólásaikat. Ezek kapcsán volt egy találkozó, ahol kaptak néhány választ, de Szádalmás polgármestere szerint ezek nagyon általánosak voltak, a kérdéseik és kéréseik nagy részére vagy nem tudtak válaszolni, vagy elutasították azokat.
A jegyzőkönyvbe is bekerült, hogy a résztvevők kitartanak elutasító álláspontjuk mellett, a járási hivatal pedig közölte, a komplett dokumentációt továbbítja a környezetvédelmi minisztériumnak, hogy lépjen a továbbiakban.
Slavomír Zubriczky felidézte, a minisztérium nem kommunikált velük, nem is reagált az észrevételekre. Közben a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásán belül is életre hívtak egy munkacsoportot, amelyet további nemzeti parkokban is terveznek. Az érdekvédelmi szervezet sajtótájékoztatón adott hangot annak, hogy nem ért egyet a folyamattal.
A polgármesterek szerint a legnagyobb probléma, hogy nem vonták be a helyieket az előkészítési folyamatba, a szaktárca nem kommunikált velük, észrevételeiket nem dolgozták be a dokumentumba, amelyek így a közzétett térképekkel együtt nem elég részletesek, nincsenek falunként lebontva. Nagyobb baj, hogy nem kaptak hatástanulmányt, így nem tudni, a települések adók formájában mekkora összegektől esnek el – egyes falvaknál tízezer eurós nagyságrendű összegről lehet szó –, milyen formában tervezik támogatni a turizmus területén vállalkozókat, hogyan látják el majd ezután a lakosságot tűzifával, mennyi munkahely szűnik meg és mennyi jön létre stb.
A környezetvédelmi tárca ezt a nemzeti parkok területén található telkek felvásárlásával akarja elérni, erre a célra csaknem 68 millió eurót különített el. Az érdeklődők egy honlapon jelentkezhettek, az első kör augusztus végén zárult. A szaktárca az év végéig 12 ezer hektárt vásárolna meg.
Ez azért lehet óriási hatással a környéken élőkre, mert ezek a területek a legszigorúbban védett A zónába kerülnek, ahol tilos lesz bármiféle emberi beavatkozás, azaz nemhogy gazdálkodás, fakitermelés nem lesz, de még belépni is csak egy nagyon szűk körbe tartozóknak lesz lehetőségük – mutatott rá Várady Tamás.
– jegyezte meg Szilice polgármestere.
Az is kérdéses, a nemzeti park mennyire tud majd gondoskodni az invazív növények, gyomok kordában tartásáról, ami most az önkormányzatokat terheli.
Számos további problémára is rámutattak, ezek részletezésétől helyhiány miatt el kell tekintenünk. Az említett dokumentumok online elérhetők, tanulmányozhatók.
A polgármesterek leszögezték, folytatják a küzdelmet.
Felmerült, hogy az Alkotmánybíróság elé terjesztik az ügyet. Emellett bíznak abban, hogy a választások után az új kormány megértőbb lesz, elhalasztja a zonációt.
– szögezte le Szádalmás polgármestere, Slavomír Zubriczky.
