Vágfarkasd, a magas színvonalon élhető falu elnyerte a Legjobb zöldterület Európában különdíjat egy nemzetközi vetélkedőn

Kiosztották az Entente Florale Europe díjait. Szlovákiából egyedüli és kivételes versenyzőként csak a mátyusföldi Vágfarkasd kapcsolódott be a megmérettetésbe. A településen számos ökofejlesztést hajtottak végre. A polgármester szerint azért sikeresek, mert projekjeik utóéletével is aktívn törődnek. A falu a saját kategóriájában elnyerte a Legjobb zöldterület Európában különdíjat.

+5 kép a galériában

Magas szintű európai különdíjat kapott a mátyusföldi település

Fotó: Vágfarkasd archívum

Különleges, Szlovákiában úttörőnek számító kezdeményezés részese lett a mátyusföldi Vágfarkasd. A falu tavaly elnyerte a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyen az év határon túli ötezer fő alatti települése fődíjat. Idén már önállóan indul az európai környezetszépítő versenyen.

A tardoskeddi származású Tóth Attilától származik az ötlet, hogy Vágfarkasd határon túli településként csatlakozzon a megméretéshez. A tavalyi verseny sikeresen zárult a Vág menti település számára, így ezen felbuzdulva vállalták a feladatot:

Szlovákiában elsőként csatlakoznak az Entente Florale Europe versenyhez, de már egyenes ágon, nem Magyarországon keresztül. A német, cseh, ír és magyar ítészekből álló szakmai zsűri nyár végén ellátogatott a faluba egy kiszabott terepszemle erejéig a farkasdiak bemutatói és tevékenysége, fejlesztései olyan sikeresnek bizonyultak, hogy elnyerték a legjobb zöldterület Európában különdíjat a saját kategóriájukban.

A vágfarkasdi delegáció örömmel utazott el a székesfehérvári eredményhirdetésre, megtisztelőnek érezték, hogy egy rangos, nyugati színvonalú verseny nyerteseivel vették őket egy szintre.

„Valaki azt mondta, ilyen ezer évente egyszer fordulhat elő Farkasdon“ – jegyzi meg büszkén Restár János az európai színvonalú falu polgármestere. Az eredmény nem járt pénzjutalommal, és a polgármester szerint sajnos különösebb felhajtással sem Szlovákia területén. A szlovák állami média sem érdeklődött különösebben az esemény iránt, azzal az indokkal, hogy ez az esemény a szlovákiai értékrendbe nem illik bele.

Ez az egész a falu élhetőségéről szól, a falu lakosságának aktivitásáról, a vizeink tisztaságáról, egyrészt pedig a zöldterületeinkről. Amikor megszólítottak bennünket tavaly, hoyg jelentkezzünk a versenybe Magyarországon kívül, örömmel jelentkeztünk, de végül rá kellett jönni, hogy egy sziszifuszi munkát vállaltunk magunkra. Megkértem a főszervezőt, hogy küldjön ide egy bennfentes embert, aki tud koordinálni, ellenőrizze a munkásságunkat. Egy cseh professzort küldtek, aki azt mondta, ne idegeskedjünk, német településekkel is nyugodtan felvehetjük a versenyt. Ez motivált. A zsűri rámutatott a hibákra és a pozitívumokra is. Pozitívumként ítélték meg a rendezettségünket, hibának azt rótták fel, hogy miért nem teszünk valamit a vizeink, tavaink minőségéért. Felhívták rá a figyelmet, hogy zöld, algás a víz“

– magyarázta Restár János rácáfolva az állami médiák kijelentésére.

A zsűri tagjai nagyon jól érezták magukat Farkasdon. A helyi állatorvosnak, Pál Péternek például sikerült visszatelepíteni a falu zöldterületeire a búbos bankákat, ezt is rendkívül értékelték. Vágfarkasd tele van búbos bankákkal, és a számukra készített odukkal, etetőkkel. Az ítészek meglátogatták a Révkertet is, itt Pár Vivien mutatta be a környezetvédelemről, vadászszervezetekről, Ifiről, vadon élő állatokról, madarakról szóló projektjét. Ondrusek Ferenc képviselő Az Életke óvodát, iskolákat, szervezeteket mutatta be az óvoda kertjében. A parkokról, zöldterületekről Tóth Attila kertépítész mérnök beszélt a zsűrinek, akik rendkívül értékelték azt is, hogy az ifjúságot is bevonják a településen a munkába, halásznak, vadásznak, „madarásznak“, csónakáznak velük a felnőttek.

„Van a falunak kajakja, csónakja. Ezeket a polgári társulásunk vásárolta nyitra megyei támogatással. A halászember a tóparton bemutatta a halászatot, halnevelést, az ifjak képzését. Én meg úgy öltönyösen, nyakkendőstül abban a hitben, hogy a zsűri úgysem mer csónakba szállni, merészen megkérdeztem, akar -e valaki csónakázni. A cseh hölgy azonnal rávágta, hogy igen. Úgyhogy mehettem öltönyben, nyakkendőben evezni“ – mesél nevetve a polgármester. Nagy élményként beszélt arról is, mikor a nagy európai települések mellett őket is kihívták az értékeléskor és átvehettek egy súlyo ezüstplakettet és a különdíjat, amelyet Európa szerte is kevesen kapnak meg.

A parkjaikat a polgármester is szépnek ítéli meg, Tóth Attila docent szakszerű tervei meghozták gyümölcsüket. A parkok szinte állandóan virágoznak a jó tervezésnek köszönhetően, a kék virágok a vizek hullámait szimbolizálják a községháza előtti parkban. Restár János elmondta, egy település öt évente indulhat a megmérettetésen.

Megbízást kaptunk, hogy találjunk egy olyan vállalkozó kedvű települést, aki vállalja ezt a megmérettetést Szlovákiában. A környezetvédelmi minisztérium megköszönte szépen a meghívást a zsűrizős napra, de azt válaszolták, nincs idejük erre. Ezt tudomásul vettük. Sajnálom, hogy Szlovákia még gyerekcipőben sem jár ezen a területen, és az érintett szervek nem tartják fontosnak, hogy képviseltessék magukat egy nemzetközi szakmai zsűri előtt. Tóth Attila azóta benevezett bennünket az Ország legszebb parkja versenybe is, volt már itt a komisszió is, nagyon el voltak kápráztatva attól, hogy a parkjaink még mindig úgy néznek ki, ahogy ki kell nekik több év után is. Mi nem csak a támogatást invesztáltuk bele ezekbe a zöldterületekbe, de törődünk is velük“

– nyilatkozta a polgármester.

Az Entente Florale Europe, vagyis a virágos városok és falvak európai versenye 1959-ben Franciaországban kezdődött, majd az angolok is csatlakoztak, és ma már kilenc ország vesz részt benne: Ausztria, Belgium, Csehország, Hollandia, Írország, Magyarország, Németország, Olaszország és Szlovénia.

Időközben a verseny túllépett az első évek pusztán a virágokra szorítkozó szempontjain. A tét a fenntartható fejlődés, a természetes táj megőrzése, a racionális vízgazdálkodás, a korszerű hulladékfeldolgozás, az épített és természeti örökség megőrzése, gyarapítása, de legfőképp olyan kulturált, virágokkal, zöld növényekkel díszített tiszta környezet megteremtése, amely a települést az eljövendő generációk számára is széppé és élhetővé teszi. Nincs ehhez fogható, milliókat mozgósító verseny vagy mozgalom Európában. Magyarország a turisztikai szakma kezdeményezésére 1990-től a közép-kelet-európai térségből elsőként csatlakozott, és egyben a régió legsikeresebben szereplő országa, idén pedig a verseny soros elnöke is volt.