Újra áll a kereszt a köbölkúti templom tornyán
Hatalmas légzuhatag söpört végig Köbölkúton július 12-én. Kidőlt fák, letört ágak, megrongálódott villamos vezetékek és háztetők mutatták az útját. Eltört a templomtorony keresztet tartó gerendája is, a toronygömb a mélybe zuhant, de a kereszt megakadt a tetőn, komoly kárt okozva a tetőszerkezetben.
Amilyen nagy volt a vihar, olyan erőteljes volt az összefogás is a faluban, és a templom tetőzetét egy hét leforgása alatt rendbe tették, s azon fáradoztak, hogy a kereszt is mielőbb a helyére kerülhessen. Nagy munka volt azonban a kereszt megjavítása és az alatta lévő toronygömb újbóli megalkotása, de a napokban visszakerült az is a helyére. A toronygömbben két időkapszulát is elhelyeztek, egyet a község, egyet az egyházközség részéről.
Bolya Szabolcs, a község polgármestere elmondta, hogy a rozsdamentes acéltermoszba főleg papír alapú anyagok kerültek, amelyeket Pásztor Denisa könyvtáros segítségével válogattak össze. Belekerült a helyi Ardea újság két legutóbbi száma, lapunk idei, július 31-én megjelent száma, amelyben a viharkárokról és az összefogásról tudósítottunk, megemlékezve a tűzoltók emberfeletti munkájáról is.
Ezenkívül belehelyezték a községben tevékenykedő emberek névsorát, az oktatási intézmények tanulóinak létszámát és fényképeket.
Az egyházközösség kapszulájába belekerült az összes plébános és licenciátus neve, akik az 1300-as évektől a községben szolgáltak, a templom rövid története, összefoglaló az egyházközség jelenlegi helyzetéről, a környékbeli mesteremberek névkártyája és egy előadás leirata a Háló konferenciáról.
– sorolta Puss Sándor, a község megbízott plébánosa hozzátéve, hogy ismernünk és kutatnunk kell a történelmünket, mert sok a tévedés és a féligazság.
Sok időbe és türelembe került, amíg a Köbölkúton szolgáló papok és civilek nevét összegyűjtötték az 1300-as évektől kezdve. A névsor ki van függesztve a templomban is. Ebben az atya segítségére volt Gonda Gyöngyvér történelem szakos doktorandusz, akivel a legtöbbet az esztergomi levéltárban kutattak. A névsorból látszik, hogy a török idők után megcsappant a papok száma, főleg laikusok szolgáltak a faluban.
– Ez a jövőben is így lesz, mert nincs nagy igény papra – adott hangot véleményének Puss atya. Kitért arra is, a templomkapu felett látható az 1820-as évszám. Ezt sokáig nem tudták hová tenni, utólag kiderült, ebben az évben földrengés volt, ami a többi között a templomot is megrongálta. A helyreállítás évének megörökítésére vésték oda az évszámot.
Missziós hét a 250 éves templom tiszteletére
– Miután bebizonyosodott, hogy ebben az évben 250 éves a templomunk, tíznapos missziós hetet tervezünk, mivel templomunk védőszentje Borromeo Szent Károly ünnepe november negyedikén van.
Itt lesz Szencről a száztagú gyermekkórus, lesz orgonahangverseny, iskolások templomlátogatása, keresztút a szőlőhegyen, a tűzoltóautók megáldása, a viharkárokat elhárító önkéntesek megvendégelése Barusz Imre és családjának támogatásával.
Az igazi missziót azonban a gyerekek fogják végezni. Mivel nem nagyon járnak templomba, ezért azt a missziós feladatot kapják, hogy hívjanak meg magukkal valakit a templomba az ünnepségre. 150 gyerek van az iskolában, ha ők hívnak magukkal még egyet, megtelik végre a templom – sóhajt fel Puss atya.
Van hagyománya a faluban a missziónak, hiszen van a templomban missziós kereszt, rajta két évszám, 1891 és 1933. Mindenki azt feltételezte és maga az atya is, hogy kétszer jártak misszionáriusok a községben.
– fejtette ki Puss Sándor atya.
A köbölkúti templom nehéz időknek a tanúja. 1945-ben lebombázták a tornyát, öt évig nem volt kereszt rajta, mert a kovácsoltvas keresztbe vésett felirat szerint Polák Mihály és Vas János 1950-ben készítette. Ezt most restaurálták, a toronygömböt pedig újraalkotta Csordás István szentmártonkátai bádogos. A kereszt felhelyezését Toma Hunor ipari alpinista koordinálta.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/45. számában.
