Tisztelet Rákos Péternek
Emlékkonferenciát tartottak Rákos Péter irodalmár, hungarológus, tudós, műfordító, egyetemi oktató, humanista születésének 100. évfordulója alkalmából szülővárosában, Kassán.
Száz évvel ezelőtt született Rákos Péter, a magyar irodalom és nyelvészet egyik kiemelkedő alakja, akinek munkássága a hungarológia, a műfordítás és a nyelvtudomány területén is maradandó hatást gyakorolt. Az egyetemi oktató tudós nemcsak a magyar nyelv és kultúra mélyebb megértésére irányuló kutatásokat végzett, hanem a magyar irodalom gazdag világát adta a nemzetközi tudományos diskurzushoz.
Mint mondta, Rákos Péter a prágai szellemi fejleményekre közvetlenül és szakavatottan reagált, s azokat közvetítette a magyar közönség felé, ugyanakkor a cseh kulturális életben ő a magyar irodalomnak egyik legmegbízhatóbb közvetítője. Írásainak hosszú sorával a magyar irodalom számos reprezentánsának és alkotásának csehországi „honosítását” kívánta elérni. De korántsem „csak” tudósként és tanárként szolgálta ezt a maga választotta ügyet, hanem fordítóként is elismerésre méltó munkát végzett – tette hozzá Kovács Ágnes.
Filep Tamás Gusztáv kisebbségkutató és művelődéstörténész, a (cseh)szlovákiai magyar irodalom-, sajtó- és eszmetörténet kutatója, a Rákos Péterről szóló kismonográfia társszerzője kiemelte, vannak olyan írók, akiknél a születési hely nem több lexikon szócikkébe illő adaléknál, szemléletükben, gondolkodásukban nincs szerepe. Rákos nem tartozik közéjük. Egész felnőttkorát választott városában töltötte, imádta Prágát, de kassainak mondta magát – hangsúlyozta.
– Talán kimondhatjuk, hogy Rákos Péter, aki csak egyszerűen prágai magyar szakos egyetemi oktatónak minősítette magát, az 1945 és 1989 közötti korszak elméletileg legképzettebb és a magyar kultúrán túl a nemzetközi tudományos életbe leginkább beágyazott csehszlovákiai magyar irodalomtudósa volt – fogalmazott. Hozzátette, egyik alapelve volt, hogy nincs két magyar irodalom, és ha csak egy van, akkor a mérce is egy. Ami nem jó magyar irodalmi műnek, az csehszlovákiai magyar irodalmi műnek sem jó, vallotta Rákos Péter.
Jiří Januška, a Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karának Néprajzi, Közép-európai és Balkán Tanulmányok Intézetének igazgatóhelyettese, a magyar tanszék vezetője arról beszélt, milyen szerepet játszott Rákos Péter a tanszék történetében. Mint kifejtette, ő volt a magyar tanszék egyik leghosszabb ideig tanító tanára. Hivatalosan 40 évig tanított az egyetemen, de nyugdíjba vonulása után is gyakran bejárt.
– Rákos Péter kivételes jelentőséggel bír a prágai magyar tanszék történetében. Munkássága túllépte az egyetem határait, ismerték és elismerték nemcsak Csehországban, hanem Európa-szerte.
Bizonyos értelemben hagyományalkotó is volt, tanítványai közül több jeles szakember került ki, akik később maguk is tanítottak az egyetemen.
– Próbáljuk tovább vinni ezt a hagyományt. A hallgatók már az első sze-meszterben olvassák Rákos Péter írásait – mondta Januška. Hozzáfűzte, a Rákos-hagyomány legnagyobb prágai őrzője és művelője Gál Jenő volt, aki egy évvel ezelőtt hunyt el. Hagyatékában fennmaradtak Rákos Péter személyéhez is fűződő dokumentumok, amelyeket idővel szeretnének feldolgozni.
Varga Levente nyugalmazott építészmérnök, az Ady Endre Diákkör első elnöke a diákszervezet létrejöttét idézte fel. A prágai magyar diákok szervezkedését az 1950-es években ugyanis Rákos Péter is segítette. Személyes emlékeit is megosztotta kollégánk, Lacza Tihamér, egykori prágai diák, aki 1969–1970 között az Ady Endre Diákkör elnöke volt. A legendás diákkör történetét feldolgozó, Sziget a szárazföldön című monográfia szerzője, Lacza Tihamér ugyan személyesen nem tudott eljönni Kassára, elküldte a tanár úrra emlékező írását. Felidézte első találkozásukat, azt, hogy később – bár kémiát tanult – szinte rendszeresen eljárt Rákos Péter előadásaira, s neki köszönhetően, másokkal egyetemben, komolyan érdeklődni kezdett a magyar irodalom iránt. Felelevenítette későbbi találkozásaikat, azt, hogy Rákos Péter rendszeresen részt vett az AED rendezvényein és segítette azok megszervezését. Arról is említést tett, hogy az egyetemi éveit követően is tartották a kapcsolatot, s 1990 után, amikor megszületett a Prágai Tükör, amelynél Rákos Péter is ott bábáskodott, felkérést kapott tőle, hogy írja meg prágai diákévei élményeit. Ennek a cikknek az alapjain született több mint egy évtizeddel később a Sziget a szárazföldön című monográfia.
A konferencia lezárásaként Balassa Zoltán kassai történész, publicista, egykori prágai diák számolt be Rákos Péterrel folytatott levelezéseiről. Mint mondta, a levelek egy része elkallódott, sok esetben csak emlékeire tud hagyatkozni. Reményét fejezte ki, hogy egyszer előkerülnek, s részletesebben is beszámolhat azokról.
Megjelent a Magyar7 2025/7. számában.
