A munka, mint az életerő forrása és a kórházlelkész látogatása – megjelent a MAGYAR7 hetedik száma
Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
Lapunk főmunkatára, Kövesdi Károly azt írja Önsorsrontó Európa című vezércikkében, hogy a kérdések kérdése az, „hogy az európai nép mikor ébred fel abból a kábulatból, amit magának alakított ki? Mikor ér véget a hétköznapi rettegés például Németországban, ahol nem működik az igazságszolgáltatás, és az emberek suttogva beszélnek normális dolgokról? Mikor döbbennek rá végre, hogy nem a levegőbe beszélt JD Vance, az USA alelnöke, amikor kijelentette, Európára a legnagyobb fenyegetést nem Oroszország vagy Kína jelenti, hanem önmaga?”
Látszik a vége a háborúnak. Kocur László azt írja külpolitikai jegyzetében, hogy „ami Németország és Franciaország esetében működhetett, az (talán) működhet máshol is. És a béke megteremtése nem csupán a katonai erődemonstrációk elkerülését, hanem a közös érdekek és az együttműködés keresését is jelenti. A végső cél, hogy a felek olyan megoldásra jussanak, amely hosszú távon biztosítja a stabilitást, a biztonságot és a békét Ukrajna, a régió és a globális rend számára. Ehhez 2022. február 24-e óta most állunk a legközelebb.”
Szarka Tamás művészetét elementáris, ősi erő hatja át, amely időtlen dallamokban ölt testet. Előadásai során a magyar lélek mélyrétegeiből fakadó, zsigerileg ismerős, ám feledésbe merült harmóniák kelnek új életre, láthatatlan szálakkal fonva össze a jelenlévők sorsát és érzelmeit. Személyét misztikum és titok lengi körül, egyszerre közvetlen és mégis megfoghatatlan, egy alkotó, aki a múlt és jelen határán egyensúlyozva teremti meg saját világát. Művészi útját idén a Petőfi Zenei Díj Életműdíjával ismerték el, amely méltó tanúsága annak a kivételes örökségnek, amely munkásságát jegyzi. Ebből az alkalomból beszélgetett vele Tóth Tünde.
2022 óta folyamatosan foglalkozunk a Ma7 médiacsalád különböző platformjain a tornai cementgyár tervezett kapacitásbővítése és főképpen az ezzel járó megemelt mennyiségű szilárd hulladék égetésének problémájával, illetve az elképzelések ellen indított polgári tiltakozásokkal. Úgy tűnik, az évek óta zajló folyamat most az utolsó szakaszába érkezett. Somogyi Szilárd: A cementgyári szemétégetés színe és visszája.
Van Gogh immerzív kiállítása után egy újabb zseniális festő, a francia Claude Monet művészetével ismerkedhetnek meg a Claude Monet – The Immersive Experience című kiállításon, amely május 4-ig várja az érdeklődőket a budapesti BOK Csarnokban. 2000 négyzetméteren lenyűgöző virtuális világ idézi meg Monet szellemét és művészetét. Az impresszionista festészet legismertebb művei kelnek életre, fényekkel, színekkel és aláfestő zenékkel. Zsebik Ildikó: Utazás Claude Monet világába.
A titokzatos szépasszony Möller báró Olga nevű felesége volt, aki Szentpétervárról Kassára költözött, kényszerből persze, hiszen a cár szeretője volt… Erről ír a Leporolt históriákban Lacza Tihamér.
A véres Garam, ez a címe Babucs Zoltán hadtörténész írásának a Múltunk rovatunkban. „Amikor 1944 végén Sztálin parancsára megindult frontparancsnokai között a versengés Budapest elfoglalásáért, a 2. Ukrán Front a Duna-kanyartól északnyugatra, a Garam és az Ipoly térségében próbálta észak felől bekeríteni a magyar fővárost. A 6. gárda-harckocsi- és a 7. gárdahadsereg támadása azonban a szívós magyar–német védelmen fennakadt, s e térségben a harcok egészen 1945 márciusának végéig tartottak.”
Egy saját lakás megvásárlásához nálunk több mint 14 éves nettó fizetés szükséges, így Prága és Amszterdam mellett Pozsony az első három legkevésbé elérhető európai város lett, írja Dunajszky Éva.
Nem vagyunk mi félasszonyok, mondta Szomolai Andreának Holec Ferencné Gyepes Ilona, akit idén életműdíjjal tüntetett ki a Csemadok. Az éneklés iránti szeretetét édesanyjától örökölte, kislány kora óta szívesen énekelt, s ez a szokása a nyolcvanévesen is megmaradt.
Nagy érdeklődés övezte a Selye János Egyetem nyílt napját. A hagyományos Bálint-napi rendezvényről sok hasznos információval, jótanáccsal, élménnyel, ajándékokkal és remélhetőleg jó döntésekkel tértek haza a középiskolások és családtagjaik, írja legfrissebb számunkban Nagy-Miskó Ildikó.
Emlékkonferenciát tartottak Rákos Péter irodalmár, hungarológus, tudós, műfordító, egyetemi oktató, humanista születésének 100. évfordulója alkalmából szülővárosában, Kassán. Az egyetemi oktató tudós nemcsak a magyar nyelv és kultúra mélyebb megértésére irányuló kutatásokat végzett, hanem a magyar irodalom gazdag világát adta a nemzetközi tudományos diskurzushoz. A konferenciáról Fábián Gergely számolt be lapunkban.
Nemzetegyesítés címerekkel, ez a címe a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum kiállításának. A múzeum vendége volt a dorogi születésű Pécsi L. Dániel címer- és jelképtervező művész, aki nemcsak alkotásairól, hanem felvidéki kapcsolatairól, barátságokról és a Honismereti Kerékpártúrához fűződő kapcsolatáról is beszélt a megjelenteknek, írja Lacza Gergely.
„Ha mást nem is, egy meghatározó gondolatot, fő üzenetet egészen biztosan mindenki hazavitt magával: a 21. században nem a gyereknevelés az elsődleges, hanem a szülőnevelés” – írja Generációk között című beszámolójában Molnár Gabriella, aki részt vett Steigervald Krisztián generációkutató királyhelmeci előadásán.
Tévedés lenne azt hinni, hogy csak külföldi utazásaink alkalmával veszélyeztet bennünket a hepatitis A, azaz a vírusos májgyulladás, írja Asztalos Kele Orsolya. Az orvos a tünetek mellett a védekezés, a kézmosás és a védőoltás fontosságát hangsúlyozza.
Római vakáció – kis kitérőkkel a címe a Barangoló legújabb cikkének, amelyet Dunajszky Éva írt római, illetve a Róma melletti hellenisztikus Villa Adriana és a Villa d’Este meglátogatása után.
Vas Gyula a Škoda Octavia Drive 1.5 TSI 85 kW autót tesztelte, amelyről azt írja, sokat ad, viszonylag kevés pénzért.
A Liverpoollal együtt Szoboszlai is tündököl, írja Mátis Rudolf a tehetséges magyar labdarúgóról.
A MAGYAR7 hetedik számának hátlapján Fegyverneki Ferenc ipolysági síremléke látható.nKözéleti hetilapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is.
