Nehéz napok várnak a száj- és körömfájással sújtott csallóközi falvakra
Amitől tartani lehetett, az bekövetkezett. Három csallóközi gazdaságban is kimutatták a rendkívül ragályos száj- és körömfájást. A friss információk szerint a dunaszerdahelyi járásbeli Medvén, Csiliznyáradon és Bakán ütötte fel a fejét a betegség.
A korábban születettek még emlékeznek az 1973-as járványra, amikor is megelőző jelleggel rendkívül szigorú intézkedések voltak életben. Például az állatgondozók haza sem mehettek a telephelyekről. Hogy mi várható most, azt egyelőre nem tudni, mert portálunk értesülései szerint délután ül össze a válságstáb.
Ami viszont szinte biztosra vehető, hogy az érintett helyeken akár több ezer állatot, páros ujjú patásokat – szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és bárányokat – likvidálni kell. Mivel nagy testű állatokról van szó, ez már önmagában sem lesz egyszerű.
„Egyelőre csak azt tudjuk, hogy falunkban is megjelent a betegség, most a konkrét utasításokra várunk. A szövetkezeti telepen kívül, ahol tudomásom szerint üszőket és borjakat neveltek, a magánházaknál nincs sok állat.
– mondta el portálunknak Kulacs László, Medve polgármestere.
Tudomásunk van arról, hogy a száj- és körömfájás a településünkön lévő fejőstehén telepen is megjelent, de a konkrét biztonsági intézkedésekre mi is még csak várunk, nyilatkozta a ma7-nek Bertalan György, Baka polgármestere. Előzőleg a község honlapján már nyilvánosságra hozták a megelőző intézkedéseket. Az a lista sem volt éppen rövid, most viszont, hogy a betegséget kimutatták az állatokban, ennél sokkal szigorúbb óvintézkedésekre számítanak. Ahogy fogalmazott, nehéz napok várnak a falura.
Értesüléseink szerint a három érintett falu közelségében, alig pár kilométeres távolságban, további telephelyeken tartanak szarvasmarhát. Félő, hogy ez a rendkívül fertőző kór, azokat is veszélyezteti.
Egy nyugalmazott agrármérnök megkeresésünkre elmondta, hajdanán, mikor csak egy tehene volt a családnak, mindent elkövettek, hogy a népi gyógyászat eszközeivel meggyógyítsák a jószágot, de akkor is többnyire az adott állat immunrendszerén múlt, hogy legyőzi-e a betegséget. A száj- és körömfájás nagyon ragályos, a nagy tenyészetekben, ahol sok állatot koncentrálnak, hatalmas károkat okozhat. Az állategészségügyi előírások pedig egyre szigorodnak és radikális intézkedésekkel, az állatállomány likvidálásával próbálják elejét venni a járvány terjedésének.
Úgy véli, a legnagyobb veszteséget nem a tejtermelés megszűnése és a tejkiesés jelenti, hanem az adott telep genetikai állományának elvesztése. Ez az, amit nehéz pótolni.
Húsz-harminc év jól megtervezett munkája vész kárba, az anyagi veszteség pedig tetemes lesz. Hozzáteszi azt is, amíg egy üsző borjúból fejőstehén lesz, nagyjából öt év telik el.
