Közel telt ház Nógrádi György feledi előadásán
Nagy érdeklődés övezte Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő péntek esti előadását Feled községben. A helyi kultúrházban összesereglett közönség soraiból másfél órán át záporoztak a kérdések a legkülönbözőbb külpolitikai témákban.
A 120 perc a világ körül című előadáson szó volt nagyhatalmak viszonyáról – Kína, az Egyesült Államok, Oroszország és Európa helyzetéről, a lassan két éve tartó orosz-ukrán háborúról és a konfliktus kontinensre gyakorolt hatásáról, de terítekre került a legújabb közel-keleti fegyveres konfliktus, az Izrael és a Hamász terrorszervezet közti zajló véres háború amely ismét hosszú időre megpecsételheti a Gázai övezet sorsát.
Az előadása kezdetén az egyetemi tanár megemlékezett Henry Kissinger közelmútbeli haláláról és felvázolta az ún. „Kissingeri világkép“ legfőbb pontjait. A százévesen elhunyt egykori amerikai külügyminiszter kiváló elemző, tanácsadó és a geopolitikai stratéga volt, aki olyan diplomáciai alapműveket írt, amelyek a mai napig megkerülhetetlenek a szakmában.
Mi jellemzi ma az amerikai világot?
Nógrádi szerint elvitathatatlan, hogy az USA még mindig meghatározó, ugyanakkor hatalmas kihívásokkal néz szembe. Az USA messze túl költekezett, de a világon a központi pénznem a dollár és ezt az amerikaiak rendkívül jól kihasználják.
Az egyik legnagyobb amerikai dilemma az, hogy ki az ő fő ellenségük. Erre is megkaptuk már a választ – első Kína, második Oroszország. Ez viszont a kissingeri politika teljes felrúgását jelenti.
Az USA létrehozott öt angolszász országból egy védelmi kémrendszert – ez az Öt Szem, melynek keretében Kanada, USA, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland hírszerző együttműködést folytatnak, magyarán lehallgatják szinte az egész világot. Ami érdekes, hogy Japánt, Franciaországot és Németországot viszont nem engedték be az együttműködésbe.
A következő amerikai dilemma, hogy Kína rövid időn belül GDP-ben le fogja hagyni az USA-t, mihez kezdenek majd ezzel a megváltozott helyzettel, valamint azzal, hogy belátható időn belül fehér kisebbsége és színesbőrű többsége lesz az országnak.
Novemberben pedig elnökválasztás lesz – két közel nyolcvan éves jelölttel (Joe Biden és Donald Trump) – s a két fél elkezdte a leszámolást egymással a bíróság előtt. Itt tart ma az USA – foglalta össze röviden a biztonságpolitikai szakértő.
Kína és Oroszország
A második globális nagyjátékos Kína, ugyanakkor jelenleg olyan világrend van, ami Kína nélkül jött létre. Kínát zavarja az ukrán háború, mert nem tud Európa felé terjeszkedni, de a világ többi része felé tud nyomulni és meg is teszi ezt.
A harmadik globális játékos a meggyengült Oroszország. A mostani ellentétek kiéleződése már a Szovjetúnió felbomlásával megkezdődött, azzal, hogy Németország és Oroszország között található országok zöme belépett a NATO-ba és az EU-ba.
A szakértő érdekes párhuzamot vont a koszovói és a krími helyzet kapcsán, szerinte ugyanis az oroszok pontosan úgy választották le Ukrajnáról Krímet, ahogy a nyugat leválasztotta Szerbiáról Koszovót. Meggyőződése, hogy a jugoszláv bomlási folyamat még nem ért véget és csak idő kérdése mikor fog létrejönni Nagy Albánia.
Visszatérve Ukrajnára kifejtette, hogy a nagy oroszellenesség a Krím annektálása után kezdődött el az országban. Mégsem ez Ukrajna legnagyobb baja Nógrádi szerint hanem, hogy eddig minden kormány vagy oroszbarát, vagy nyugatbarát volt. Ő még ukránbarát vezetést nem látott, a jelenlegi ukrán kormányt és Zelenszkijt is alkalmatlannak tartja. A NATO-főtitkár azt mondta, hogy ezt a háborút Oroszország nem nyerheti meg, a szakértő szerint viszont Ukrajna sem. A háború csak fegyverszünettel érhet véget – hangsúlyozta.
A következő nagy témaként Nógrádi György a közel-keleti helyzetről beszélt, amelyet szintén nagyon komplexnek, rendkívül összetettnek tart. Az október 7-i Hamasz támadás után Izraelben „fejeknek kell hullania“, hasonlóképpen, mint a szeptember 11-i terrortámadást követően az Egyesült Államokban.
Meglátása szerint Izrael katonai győzelmet fog elérni, de politikailag vereséget fognak elszenvedni. Mintahogy eddig Izrael minden háborúját megnyerte, és minden békéjét elvesztette.
A térségben ma csak az USA tud rendet csinálni. A legnagyobb probléma viszont az, hogy nem látni a háború utáni időszakot, hogy mi fog ezután következni. Márpedig ahhoz, hogy a Közel-Keleten béke legyen 4 feltételnek kellene találkoznia és teljesülnie: a vízkérdés – a víz igazságos elosztása a térségben, Izrael keleti határainak kijelölése, Kelet-Jeruzsálem sorsa – milyen fennhatóság alá kerül, valamint a palesztin menekültek kérdése – mivel senki sem hajlandó őket befogadni. Tehát a felsoroltakból is látszik, hogy mennyi a megoldatlan kérdés és jelenleg egyik ügyben sem folyik érdemi tárgyalás. Ezért itt is sokáig elhúzódó konfliktusra lehet számítani – mutatott rá Nógrádi György.
