A szürke marha csak akkor bőg, ha baj van
A mátyusföldi gazdák egyre növekvő aggodalommal figyelik a csallóközi régióban és Magyarországon terjedő ragadós száj- és körömfájásjárványt, amely komoly veszélyt jelent az állatállományra és a mezőgazdasági ágazatra egyaránt. A betegség eddig ugyan még nem jelent meg a Galántai és a Vágsellyei járásban, s maradjon is így, de a gazdák szerint nem árt a fokozott óvatosság.
A vírus gyors terjedése miatt a hatóságok szigorú intézkedéseket rendeltek el a szomszédos régiókban is. Lapzártánkkor jött a hír, hogy a járvány átlépte a Csallóköz határait, így a Mátyusföldön élő gazdák jogosan félnek a vírus terjedésétől.
A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának Válságkezelési Osztálya március 26-án keltezett és március 28-án kiegészített ajánlása, illetve iránymutatása alapján a tenyésztőknek be kellett jelenteniük, hogy mennyi szarvasmarhát, kecskét, sertést és juhot tartanak. A tenyésztőknek az eddig nem regisztrált állataikat is be kell jelenteni a Központi Állatnyilvántartásba.
Négy nagyobb fejőház és kisebb hizlaló telepek biztonságára ügyelnek. A szigorú óvintézkedések azért is fontosak, hogy az állattenyésztés és az értékesítés majd újra tudjon indulni.
– Mindenkinek nagyon elővigyázatosnak kell lennie, főleg a mozgással, hiszen a világ keréken és cipőtalpon fertőződik meg. Az újságírók és a tévések is veszélyeztetik a gazdákat, mert jönnek-mennek, forgatnak, sok-sok kilométert megtesznek, akár az autókkal is „áthordhatják” a fertőzést. Az emberek is kíváncsiskodnak, pedig a gazdaságok és tenyészetek teljes megközelíthetetlenségét kellene elérni. Ötven évvel ezelőtt, 1973-ban az emberek a faluból sem mentek ki a járvány idején.
A kamara nevében Borovszký László úgy fogalmazott, hajlanak a károsult gazdák, illetve azok kártalanítására is, akik egyelőre csak védekeznek, de mindjárt azt is hozzátette, hogy most még nehéz bármit is ígérni, hiszen csak a kárfelmérés fázisában vannak.
A napsugárzás ereje majd valamennyire fékezi a vírus túlélését, de a jelenlegi időjárás nem segíti a védekezést. A kiadós eső, az enyhe, nedves reggelek kimondottak pozitívan hatnak a vírus terjedésére.
A Galántai járásban a múlt hét folyamán Alsószeliből érkeztek aggasztó, szerencsére téves hírek. A médiába, illetve a közösségi platformokra az a téves értesülés került ki, hogy az alsószeli Elővér településrészen található, osztrák tulajdonban lévő telepen felütötte a fejét a vírus. Ezt a hírt azonnal cáfolta a telep vezetősége és a falu polgármestere, Kovács Lajos is. A hivatalok által levett minták minden esetben negatívak voltak. A falu és a telep vezetősége is szigorú óvintézkedéseket vezetett be, kérték az embereket, ne menjenek a faluban található telepek közelébe se.
A Vágsellyei járásban található gazdaságokat is hermetikusan lezárták. A zsigárdi Habán farm tulajdonosával sikerült telefonon beszélnünk. Ferenc gazda éjt nappallá téve dolgozik, óvja szeretett állatait és családi gazdaságát, amelyet évtizedeken át gondos munkával alakított ki. Értékes szürke marhákat és vízibivalyokat is tartanak a farmon más gyönyörű, szépen gondozott állatok mellett. Ferenc gazda is emlékezik az 1973-as járványra, az édesanyja fejőnő volt a gazdaságban, akkor hetekig nem mehettek haza a gondozók.
– Én azonban nem megyek sehova, azt az autót is félreállíttattam jó messzire, amivel elmentek. Gondoskodtunk a fertőtlenítősávról, hordjuk bele a meszet, és senkit nem engedek be a farmra – magyarázza a természetközeli életmódot folytató gazda. Azt vallja, nagyon sokat tanult az állataitól, és ő is elborzad attól, hogy egészséges állatokat pusztítanak el. Nagyon bele tudja magát élni a kárt szenvedett gazdák helyzetébe. Jelenleg védekeznek, ahogy tudnak és bíznak abban, hogy Szent Vendel megsegíti őket ezekben a nehéz időkben.
– Minden jó gazdának kell, hogy legyen pénzügyi tartaléka. Most fejetlenség van, nem bízhatunk abban, hogy majd jön valaki és kártérítést fog fizetni. Nekünk nem a kártérítésre van szükségünk, hanem az állományra, arra, hogy életünk munkája ne porladjon szét. Ha nekem valami gondom van, csak kimegyek az állatokhoz, és nézem őket. Tanítanak. A szürke marha egy drabális, okos lény, és csak akkor bőg, ha baj van.
