Milyen legyen a jövő iskolája? Berta Tündét, a mentorközpont vezetőjét kérdeztük
Új szelek fújdogálnak az oktatásügyben, elindult a változás és az eredmények kecsegtetők. Egyelőre még az iskola döntheti el, bekapcsolódik-e most az oktatási reformba, vagy kivárja a 2026/2027-es tanévet. Jelenleg 40 magyar tanítási nyelvű alapiskola próbálgatja az új állami tantervet, 2026-tól kezdve azonban már kötelező lesz valamennyi alapiskola számára. Ez számtalan lehetőségnek biztosít teret. Sok minden függ az iskola vezetőségétől, a pedagógus személyiségétől, motiváltságától, attól, hogy a felkínált új oktatási módszerek közül melyiket építi be a tanításba - vallja Berta Tünde, az Innovatív Oktatásért Központ és a Regionális Pedagógustámogató Központ, közismertebb nevén mentorközpont vezetője.
Az Innovatív Oktatásért Központ 4 mentorközpontot működtet (Komáromban, Dunaszerdahelyen, Galántán és Érsekújvárott). Ezek az ún. RCPU hálózatnak részét képezik, melyek a pedagógusok számára a támogató hátteret biztosítják. Teszik ezt műhelymunkák, találkozók szervezésével, hatékony konstruktív szakmai párbeszédnek teret adó foglakozásokkal. Kimozdítják a pedagógusokat megszokott iskolai közegükből, egymást segítő szakmai barátságok kialakítását segítik. A megszokottat elhagyni, valami újszerűt kipróbálni nagy bátorság és a siker nem mindig azonnali – ehhez a tanárok a mentori szolgálat által személyre szabott segítséget is kapnak.
„Oktatási központunk négy éve alakult. Különböző projekteket valósítottunk meg az oktatás korszerűsítésének jegyében. A regionális pedagógustámogató központok létrehozásával az oktatási reformba is bekapcsolódtunk. Ez tulajdonképpen az Innovatív Oktatásért Központ egyik projektje. Eredetileg három évre szólt, de most meghosszabbították és vélhetően még a 2026/27-es tanév után is folytatódik. A pedagógusoknak kellett egy bizonyos idő, míg megszokták, hogy van segítségük, bátran fordulhatnak hozzánk. Sokaknak averzióik voltak azért is, mert ami az államtól jön, azt eleve negatívnak könyvelik el.
A két-három éves kemény, kitartó munka hozza az eredményeket. Vannak régiók, ahol annyi jelentkezőnk van mentoringra, hogy kevésnek bizonyul a két nap, mikor mentoraink terepen lehetnek. Ugyanis ők a régióban aktívan tanító pedagógusok” – mondja feladatkörükről.
Hozzáteszi: Ezekhez a folyamatokhoz idő kell, valamint nyitottság a tantestület részéről. Ez nem korfüggő, hanem erősen a pedagógus hozzáállásának függvénye, hogy ki mennyire nyitott a változásra. Valaki előbb és gyorsabban hajlik rá, míg mások nehezebben lépnek ki a komfortzónájukból. De ez most elkerülhetetlen. Aki tanít, az látja, hogy a mai gyerekek mennyire mások, mint régebben. Nem okosabbak, nem jobbak és nem rosszabbak, hanem mások. Más hatások érik őket, ahogy a standardok és lehetőségek is egészen mások, mint harminc-negyven éve.
Ha belegondolunk abba, hogy azok a gyermekek, akik most kezdik az iskolát, diplomásként nagyjából 2044-ben kerülnek ki a munkaerőpiacra, akkor bizony nem vagyunk könnyű helyzetben. Különösen, mert az oktatási módszereink még visszanyúlnak a múlt század hetvenes, nyolcvanas éveire, s még a kilencvenes évekből származó tankönyvekből is tanítunk.
A mai digitális nemzedéket viszont már más megközelítéssel kell oktatni. 2026-tól a készségek fejlesztésére kell koncentrálni, a gyakorlatias oktatás kerül előtérbe. Ez nem jelenti azt, hogy a frontális oktatást – amikor a tanár a katedrán magyaráz – teljesen sutba kell dobni, hiszen ennek is helye van az iskolában. Ám ahhoz, hogy az iskola a 21. század követelményeinek megfelelő, használható tudást közvetítsen, sokkal gyakorlatiasabb hozzáállás, a gyermekek által végzett önálló, a tanító által koordinált munka kell.
Berta Tünde arról is beszél, hogy a különböző mentális és egyéb akadályozottsággal küszködő gyermekek oktatását hagyományos iskolákban a jelenlegi körülmények között nehezen tudja elképzelni. Ehhez komoly háttértámogatói rendszer kellene, asszisztensekkel, speciális pedagógusokkal, különben visszahúzó hatással van az átlagos vagy jobb teljesítményű gyermekek fejlődésére. Nekik sem sérülhet az oktatáshoz való joguk. Vannak követendő példák arra, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekek jól integrálhatók egy átlagos osztályba, de sokkal több a negatív példa.
- mondja.
A mentorközpont első tapasztalataira is kíváncsiak voltunk, hiszen azok bátoríthatnak más iskolákat, pedagógusokat arra, hogy szintén belevágjanak a reformba. Berta Tünde szerint az első visszajelzések jók, hiszen az új program sok lehetőséget kínál. Van, akiket a tantárgyközi kapcsolatok és a blokkosított órák, a projekt oktatás lehetősége inspirált.
Látnak olyan iskolákat, ahol a karakter nevelésre összpontosul a figyelem, vagy ahol a formatív értékelés kínál megoldást. Több iskolába a csengetés eltörlése nyitott teret a kívánt változásoknak. A 45 perces tanítási óra sem szentírás, így egyes iskolák a gyerekek igényeihez igazítják az foglalkozások hosszát. Az új pedagógiai program 3 ciklust fogalmaz meg. Első ciklus 1.-3. évfolyam, második ciklus 4-5 évfolyam, harmadik ciklus 6-9 évfolyam – ebben sok iskola az alsó és a felső tagozat közötti különbségek enyhítését látja.
A változások természetesen felépítményi rendszerben az első évfolyamban kezdődnek, de az iskola programja az egész intézményre készül, minden tanárt érint. Ott csinálják jól, ahol sokat beszélgetve, akár vitába is keveredve is, de közösen alkotják az iskolai programot és a tervezett folyamatok végül értelmesen egymásra épülnek.
Rengeteg előnye van ennek a reformnak, amit, ha a saját oldalunkra állítunk, akkor nagyon szépen lehet előre haladni és az oktatás minőségét ugrásszerűen javítani. Ebben szerepe van a fiatal és idősebb kollégáknak egyaránt.
Matematikaszakos tanárként nagyon fontosnak tartaná a matematikaoktatás megerősítését, annál is inkább, mert a munkaerőpiacon is a természettudományi végzettséggel rendelkező szakemberek iránt van a legnagyobb kereslet. Mióta 2008-ban megemelték az idegennyelvórák számát, csökkent a matematika fontossága, ami mára meg is mutatkozik a gyermekek tudásán.
A szlováknyelv-oktatásról szólva a mentorközpont vezetője elmondja, az új rendszerben második nyelvként oktatják a szlovákot, de idegennyelvi módszerek segítségével. A hangsúly a kommunikatív nyelvhasználaton van, és a játékos kommunikációra épülő módszereket preferálják elsősorban.
Az Innovatív Oktatásért Központ 4 régiójában összesen 38 mentor segíti a pedagógusok zökkenőmentes átállását az új oktatási formára. Csak ebben a tanévben már több százan vettek részt a tematikus napjaikon, foglalkozásaikon, különböző rendezvényeken. Ezek a számok folyamatosan emelkednek. Berta Tünde végezetül elmondja, minden pedagógust igyekeznek megszólítani és igényeiknek megfelelő formában segítséget, támogatást nyújtani.
