Úgy osztogatják a pénzünket Brüsszelben, mintha nem lenne holnap
Csupán három nap alatt, és csak a nyilvánosságra került közlések szerint több, mint 7 milliárd eurót osztogatott szét az Európai Bizottság (EB) vezetése közpénzekből a szíriai dzsihádista rezsim és a dél-afrikai rasszista kormányzat támogatására – számolt be nyilvánosan hozzáférhető adatokra hivatkozva több hírforrás, köztük az fdesouche.com és a dw.com is.
Bár évek óta köztudott, és gyakorlatilag tagadhatatlan tény, hogy az Európai Unió (EU) és annak legfelsőbb – ám közvetlenül semmiféle lakossági választói megbízatást nem szerzett – vezetése, az Európai Bizottság, érdemi ellenőrzés és társadalmi akaratra való visszacsatolás nélkül dönt európai adófizetők sokmilliárdos befizetéseinek felhasználásáról, nem egy esetben szembe menve a társadalmi érdekkel és akarattal.
Ez az önjelölt, ténykedéseiben mérhetetlenül önhitt, felülbírálhatósága és felelősségre vonása tekintetében a végletekig kételkedő, ugyanakkor valóban demokratikus módon megbízatást nyert nemzeti kormányzatokat sorozatosan pellengérre állító testület, amely hétköznapi szinten osztogat sok milliárdos közpénzeket. Úgy, hogy legfeljebb bejelentés szintjén informál azokról.
A fennálló - de akár sok tucatnyinál is több példával érzékeltethető – helyzetről számolnak be aktuális közléseikben a nyilvános bejelentésekre hivatkozó idézett hírportálok. Egyikük, a zerohedge.com az EB elnökének, Ursula von der Leyen-nek az X-en közzétett bejelentésére utalva rámutat: az EU főnöke a dél-afrikai Fokvárosban néhány napja tartott konferencián bejelentette, hogy az Európai Unió forrásaiból 4,7 milliárd dollárnak megfelelő összeggel fogják támogatni az ország úgynevezett „tiszta energiára” való átállásának folyamatát, és az ott megvalósítandó „vakcinagyártást”.
Félretéve a tényt, miszerint az intézkedései miatt bizonyítottan fehérellenes rasszizmusáról hírhedté vált dél-afrikai kormányzat ellen, ezen szabályozásai miatt már Donald Trump új elnöklete alatt az Amerikai Egyesült Államok kormányzata is megtorlóintézkedéseket hozott, tegyük fel a nyilvánvaló kérdést, mi indokolja ezt? Azt, hogy a gazdasági válságból válságba sodródó Európai Unió polgárainak miért kell finanszíroznia egy saját lábán egyre kevésbé megállni képes afrikai országban olyan politikai ideológiák mentén meghozott döntések megvalósítását, amelyek hatékonysága és megvalósíthatósága még Európában is több kérdést vet fel, mint amennyi választ ad?
De folytassuk az uniós valóság hétköznapi konkrét példájának másikával. Az európai – és igazából globális mértékben is – a fősodrú sajtó közléseiben ugyan szinte alig esett említés az Aszad rezsim decemberi elűzését követően Szíriában hatalomra került - igencsak vegyes hátterű, de érdemileg dzsihádistának minősíthető - fegyveres csoportok uralma idején megindult etnikai tisztogatásokra, ám a közösségi médiában megjelent közlések mégis egyértelművé tették, hogy ott gyakorlatilag tömegmészárlások zajlanak az alávita, keresztény és más kisebbségek ellen.
Egy ilyen helyzetben érkezett a hír, miszerint az unió legfőbb - a kritikusai szerint a közösségi médiában időnként Ursula „van még Lejjebb-nek” nevezett – vezetője bejelentette: az idén és jövőre 2,5 milliárd euróval fogják támogatni a helyi vezetést. Na de hát ezt már miért, tehetné fel a jogos kérdést a geopolitikai valósággal időnként találkozó hírfogyasztó. Mivel a kizárólagos igazságok ismertetésére egyébként is opcióval rendelkező brüsszeli megmondók feladatát még véletlenül sem szeretnénk átvenni, ezúttal talán maradjunk csak az utalások szintjén. Például emlékeztetve például a nem is olyan régen az EU-ban történt, de gyorsan szőnyeg alá söpört, Katar-gate botrányra, illetve arra, hogy az Oroszország ellen bevezetett energetikai szankciók mentén az unió olyan „politikailag korrekt” gázbehozatal megvalósítására törekszik, mint amilyen az eredetinél sokkal drágább amerikai import vagy az ukrajnaitól „eltérően” nem véres katari eredetű – Szírián át is megvalósítható - behozatal.
