Tárnok Balázs: A magyar uniós elnökség legfőbb célkitűzése Európa versenyképességének javítása
Július 1-től Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztét. A napokban nagy figyelmet váltott ki, hogy a belga külügyminiszter után az osztrák kancellár is úgy fogalmazott, támogatja Magyarország szavazati jogának felfüggesztését az Európai Tanácsban. Mennyire reális lehetőség Budapest szavazati jogának felfüggesztése, illetve milyen eredmények várhatók a magyar uniós elnökségtől? Tárnok Balázs nemzetközi jogászt, az Európa Stratégia Kutatóintézet vezetőjét kérdeztük.
„A belga és az osztrák kormányzó pártok politikusainak megszólalásait Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztéséről a választási kampány részeként kell kezelni, ennek tehát különösebb jelentőséget nem tulajdonítanék” – húzta alá Tárnok Balázs. A szakértő hozzátette, „arról viszont érdemes és fontos beszélni, hogy az EU soros elnökeként milyen célkitűzéseket fogalmaz meg Magyarország, és milyen tényezők befolyásolják, hogyan tud, vagy nem tud ezekkel foglalkozni”.
Tárnok elmondta, a szakpolitikai súlypontokat már egy éve meghatározta az Orbán-kabinet, a konkrét prioritásokat június-július fordulóján teszik közzé. A szakértő hangsúlyozta,
Utóbbi a központi célkitűzés, minden további prioritás a külső és a belső versenyképességgel összefüggésben fogalmazódott meg” – húzta alá Tárnok.
Tárnok hozzátette, „az intézményi ciklusváltás, vagyis az új összetételű Európai Parlament és az Európai Bizottság felállása, sokat elvehet a júliusban kezdődő magyar elnökségi ciklusból, valószínűleg csak októbertől vagy akár később indulhat újra a megszokott jogalkotási munka. A magyar kormány cselekvőképessége ebben az időszakban korlátozott lesz, a technikai jellegű munka kerül inkább előtérbe, hiszen nem a szokásos ügymenetben végzik a munkájukat az uniós intézmények”.
A szakértő szerint ugyanakkor
Tárnok kiemelte, „a magyar kormány ezáltal olyan döntések megszületéséhez járulhat hozzá, amelyek a következő öt évre alapvetően határozzák meg az Unió működését”.
