Tárnok Balázs: Szükség van aktív európai képviselőkre, akik felvállalják a kisebbségvédelem ügyét
Hogyan értékelhető a most záruló uniós ciklus a kisebbségvédelem terén? Miért fontos az európai képviselet a nemzeti közösségek, így a felvidéki magyarok számára? Tárnok Balázs jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének megbízott intézetvezetőjét kérdeztük.
"A most záruló ciklus eléggé negatív volt kisebbségvédelmi szempontból az Európai Parlamentben. Emlékezhetünk arra, hogy a 2014-2019 közötti időszakban volt több eredmény, gondolva a Csáky Pál közreműködésével elfogadott állásfoglalásra 2018-ban. Ugyanebben az évben fogadta el az EP a Nagy József által kidolgozott kisebbségjogi minimumot is" - emlékeztetett Tárnok Balázs.
A jogász hozzátette,
A kezdeményezés azonban végső soron sikertelen volt, hiszen 2021 januárjában az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról. Ez mindenképpen negatívum. Ahogy az is, hogy az Ukrajna elleni 2022. február 24-i orosz invázió jelentősen befolyásolta a nemzeti kisebbségek jog- és érdekvédelmének lehetőségeit úgy globális, mint az európai térben".
Tárnok hangsúlyozta, "azóta is tapasztalhatjuk ezt a negatív hatást, például amikor a balti államok sorra vezetik ki a jogrendjükből a kisebbségvédelmi rendelkezéseket, amelyeket egyébként az európai integrációjuk során fogadtak el, mint követelményt. Ez ellen az európai mechanizmusok se nagyon tudnak mit tenni, sőt még az Emberi Jogok Európai Bírósága is úgy foglalt állást, hogy a kisebbségvédelem nem az európai konszenzus része.
"Politikai érdekérvényesítés vonalán rendkívüli mértékben beszűkültek a lehetőségek, szinte csak az Európai Parlamentben van esély az őshonos közösségek ügyének támogatására. Ahol a kedvezőtlen geopolitikai helyzetben mozgástér kínálkozik, az a jogvédelem területe. Nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy induljanak olyan peres eljárások, amelyek révén a nemzetközi fórumokon a kisebbségi jogokat sértő tagállamokat elmarasztalhatják, így a jog erejével sikerülhet elérni azt a változást, amelyet egyébként jelenleg a politikai érdekérvényesítés útján nehezebb megtenni" - húzta alá Tárnok Balázs.
Ugyanakkor - emlékeztetett Tárnok - "az elmúlt öt év negatív fejleményei sem szorosan az Európai Parlamenthez kötődnek, de ez igaz az elmúlt negyven évre is.
A probléma politikai szinten van, az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal, amelyek elutasítják, hogy uniós szinten kezeljék a nemzeti kisebbségek védelmét".
Tárnok kiemelte, "ahhoz, hogy az EP a jövőben is kiálljon az őshonos közösségek mellett, olyan aktív európai parlamenti képviselők kellenek, akik a kezdeményezéseiket hitelesen tudják a testület elé terjeszteni. Ilyen értelemben rendkívül fontos az a munka, amit ezek a képviselők végezhetnek. A nemzeti kisebbségek védelmét érintő témák közbeszédbe emelése kapcsán az elmúlt évtizedekben kitüntetett szerepe volt az Európai Parlamentnek.
Emiatt - húzta alá Tárnok Balázs - "nagyon fontos az, hogy az EP támogatását a nemzeti kisebbségek vonatkozásában fenntartsuk. Ezt pedig csak úgy lehet, ha olyan képviselőink lesznek, akikben a pártcsaládokban dolgozó kollégáik megbíznak, akik széleskörű kapcsolatokat építenek ki, ezáltal az őshonos közösségek jogait érintő jelentéseik mögé össze tudnak hozni többséget".
