Ne féljünk a metszéstől! – biztat a kertész

Ennek a hétvégének a nagyobb része a meteorológiai prognózisok értelmében nem ideális a kertészkedésre. Hidegfront vonul át a térségen észak felől, és sarkvidéki levegő éri el Európa nagy részét, amin főleg a mezőgazdászoknak és a kertészeknek okozhat gondot - tájékoztatott a közösségi hálón a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet. A meteorológiai előrejelzések szerint hosszabb ideig tarthat az észak felől beáramló hideg levegő miatti lehűlés.

Viszont egész héten kellemes, meleg idő volt, helyenként még némi tavaszi eső is járt hozzá. Amikor pedig a hideg légtömeg elhagyja a Kárpát-medencét, ránkrúgja az ajtót az igazi tavasz. Amikor még voltak igazi teleink, március végén áprilisban még simán metszették a gyümölcsfákat.

Kukor Tamás kertészmérnök mindenkinek azt javasolja, ha teheti, sajátítsa el a metszés tudományát, mert a globális felmelegedés miatt egyre kisebb a metszésre fordítható időablak, illetve lassan már nincs is, aki metsszen. A hozzáértő kertészek nagy része idős vagy középkorú, és nem látszanak a fiatal szakemberek tömegei, akik kivennék a metszőollót a kezükből.

Az az idősebb generáció, amely a hatvanas-hetvenes években gyümölcsfákat telepített, sajnos, létszámában is fogyatkozik, de erejében mindenképp. Azok, akik aktívak közülük, ahhoz voltak szokva, hogy márciusban kisüt a nap, és lehet metszeni. Ők nem tudnak mit kezdeni ezzel a februári felmelegedéssel, amikor hirtelen 18-22 fok lesz, és az általuk megszokottnál lényegesen korábban borul virágba minden.

Az idősebb, vidéki lakosság, akikhez szakember járt metszeni, nehezen vergődik zöld ágra e helyzettel. Egészen egyszerűen azt tapasztalják, hogy a globális felmelegedés miatt korábban beköszöntő meleg időjárás lombba és virágba borít mindent, a szakember pedig nem jut el hozzájuk" – mondja Tamás, akitől március vége felé, a zöldülő fákat látva egyre többen kérdezték, hogy nincsenek-e még elkésve a metszéssel, mivel nem ehhez vannak szokva.

Tamás azt tanácsolja, a metszést a jelenlegi időjárási viszonyok közepette érdemes előrehozni. Akár már novemberben-decemberben is el lehet kezdeni.

Elsőként az alma- és körteféléket, majd a cseresznyeféléket, a végére hagyva a szilvát és a barackokat. Ezzel a tempóval szépen végig lehet metszegetni azokat a hónapokat, amelyeket korábban télieknek hívtunk. Húsz évvel ezelőtt márciusban még kellett a vastag pulóver, hogy az ember fent tudjon maradni a fa tetején huzamosabb ideig, de azóta ennyit változott az éghajlatunk"

– tette hozzá.

A kertészmérnök felhívta rá a figyelmet, az utóbbi években megjelent egy fiatal generáció, amely, különböző indíttatásból, vagy a teljes önellátásra törekedve, vagy azért, hogy egészségesebb táplálékot fogyasszanak. Egy részük a közösségi médiában is megosztja a gazdálkodása körüli eseményeket. Egyre több a Facebookon és az Instagramon a metszésvideó is.

Kukor Tamás azonban felhívja a figyelmet, a "kertész-influencerek" videói közt vannak jók is, rosszak is, ezért, ha valaki innen szeretné elsajátítani a szakma csínját-bínját, nézzen meg több videót, és vonjon belőlük átlagot.

Aki teljesen tanácstalan, és kénytelen csak a videókra hagyatkozni, mert senki sincs a környezetében, akitől tanácsot kérhetne, az próbálja az internetes kertészek által feltöltött tartalmakat a „vége felől” szemlélni, azaz megnézni, milyen lett a végeredmény, és hogy olyan fát szeretne-e a saját kertjében, amilyent a videón lát. A kommentszekcióban található szakértőket azonban ideális teljesen figyelmen kívül hagyni…

Ha nem jutott el hozzánk a „metszőember”, mi magunk pedig nem mertünk belevágni, az nem nagy tragédia, hisz a vadon termő fákat sem metszi senki, bár azért hordoz némi kockázatot is.

Ha egy éven kimarad a metszés, akkor a következő éven többet kell metszeni. Azok az ágak pedig, amelyeket idén nem vágtak le, jövőre vastagabbak lesznek, illetve a korona nem lesz olyan szép"

– mondja Tamás. Ami pedig a kockázatokat illeti, előfordulhat, hogy a nagyobb mennyiségű termés letörheti a metszetlen ágakat. A klímaváltozás miatt pedig egyre gyakoribb az intenzív szelek munkája miatt kialakuló széltörés a koronában, a metszéssel ennek is elejét vehetjük.

Kukor Tamás mindenkit arra biztat, bátran próbálkozzon a metszéssel.

Ha idén nem sikerül úgy, akkor majd jövőre. A növények jövőre is kihajtanak, és akkor már nagyobb tapasztalattal tud nekiállni. Télen pedig lehet szakirodalmat olvasni, a könyvesboltokban sok szakkönyv érhető el, az antikváriumokban is érdemes régebbi szakkönyvekre vadászni.

Erre egyébként rá is lesznek kényszerítve azok, akiknek vannak gyümölcsfáik, mivel egyre kevesebb a szakember, így nem tudunk mindenkihez eljutni, hogy megmetsszük a fáikat. Így az emberek kénytelenek lesznek visszatérni ahhoz, hogy akinek kertje van, az maga tartsa fenn azt. Az emberek egy része státuszszimbólumként szeretne kertes házat, de a hozzá járó munkát nem kéri. Jön a fűnyíró, a rotovátorozó, a metsző..., de azzal tisztában kell lennünk, hogy egy kert, akár konyhakert, akár díszkert, sok munkával is jár" – mondta.

Felmerül annak a kérdése is, mit kezdjünk a levágott ágakkal. A szakember figyelmeztet, mindenképpen távolítsuk el a fa alól.

Mostanában egyre divatosabb a mulcsozás. Ennek van előnye. De ha egy almafáról levágok egy lisztharmatos ágat, és a beteg hajtást ledarálom az ágdarálóval, majd mulcsként visszaszórom a fa alá, akkor azt a fertőzést viszem vissza, amitől a metszéssel megmentettem"

– tette hozzá.