2025. január 26., 15:06

Anyanyelvünk kertje – vallomás a nyelvhűségről

A nyelvnek vannak intim és nyilvános terei. Zárt kertjei és nyilvános parkjai. A túléléshez nem elég, ha egy nyelv csak a családi környezetben használatos, a nyelvet ugyanis a közösség minden egyes tagja formálja, alakítja. Akár egy növényt, amely nem élhet üvegházban, meg kell szoknia a kert levegőjét is.

csehy
Csehy Flórának Kiss Beáta adta át a díjat
Fotó: Görföl Jenő

A fenti sorok a komáromi Selye János Gimnázium tanulójának, Csehy Flórának Anyanyelvünk kertje című írásában vallanak az anyanyelvhez, a magyar nyelvhez fűződő gondoskodó szeretetről. Az írást a Csemadok országos esszéíró-pályázatán a szakmai zsűri fődíjjal jutalmazta. A díjat a Csemadok magyar kultúra napi országos díjkiosztó-gálaestjén, Galántán adta át Kiss Beáta, a Csemadok országos elnökségének szórványért felelős alelnöke, valamint Köteles László általános alelnök.

A téma a felvidéki létérzés
A Csemadok már harmadik alkalommal hirdette meg esszéíró pályázatát. A cél a szépirodalom és az önkifejezés eszközeivel felhívni a figyelmet azokra az értékekre, amelyek fontosak a hazai magyar közösség számára. Az elmúlt években sok szép és értékes írás született már a felvidéki magyar életérzéssel, a nyelv védelmével kapcsolatban az országos esszéíró-pályázatnak köszönhetően. Az esszék tárgya az anyanyelvhez és szülőföldhöz való ragaszkodás, a nemzeti identitás kérdésköre, illetve a kisebbségi sors vállalása.

Felemelő pillanat a galántai díjkiosztó gálán, amikor az esszéíró versenyt értékelik. Jó látni, hogy egyre több fiatal kapcsolódik be a pályázatba, egyre több iskolás tartja szívügyének a mélyebb gondolatok megfogalmazását az anyanyelvéről.

Az idei pályázat során, amelybe közel 30 esszéíró kapcsolódott be, leginkább az anyanyelv művelése, ápolása, megőrzése foglalkoztatta a szerzőket. Szokás szerint irodalmi idézeteket adtunk meg témaként, a hatból ezúttal öt foglalkozott az anyanyelvvel. A hatodik az európai és nemzeti értékek összekapcsolódását próbálta fókuszba helyezni

– mondta Kiss Beáta.

Így tehát a pályaművek sokszínűek; foglalkoztak a nyelvműveléssel, az anyanyelv identitást formáló szerepével és a nyelv megbecsülésének fontosságával.

– Rendkívül megkapó, hogy egészen fiatal, alap- és középiskolás szerzők is nagyon tudatosan, rengeteg tényszerű ismerettel felvértezve mondtak véleményt személyes, elkötelezett hangnemben. Szeretném kiemelni, hogy e vonatkozásban egyértelműen érzékelhető a magyar iskolákban folyó oktatás sikere és színvonala. Ezért nagy köszönet illeti pedagógusainkat.

csehy
Csehy Flóra
Fotó:  Görföl Jenő
Ifjú nyelvőr
A verseny témái azonnal elgondolkodtattak, így mindenképpen szerettem volna pályázni. A megadott idézetek közül különösen Nagy László gondolata ragadott meg, mely szerint „Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk. Tanulnunk kell a nyelvünket a sírig”.

Ehhez egy kertmetaforát társítottam, abból kiindulva, hogy anyanyelvünket sem hanyagolhatjuk el, ahogy a kert legszebb növényeit sem szabad hagyni elvadulni. A pályázatra felkészítő tanárom, Farkas Adrianna magyar szakos tanárnő hívta fel a figyelmemet. Felkészítői munkájáért nagyon hálás vagyok – fejtette ki a fődíjas Csehy Flóra, akinek nagyon sokat jelent ez az elismerés, hiszen kiskora óta szeret írni. A díj arra ösztönzi, hogy még több időt szánjon kedvenc időtöltésére, az írásra és az olvasásra.

– Nagy örömet szerzett nekem, hogy a versenyen egy könyvcsomaggal is gazdagodtam. Ezek a nagyszerű könyvek is inspirálni fognak arra, hogy többet tanuljak a magyar történelemről, kultúráról és tovább fejlesszem a stílusomat. Szeretnék foglalkozni a nyelvőrzéssel is, hiszen az anyanyelvhez való kötődés és a szülőföldhöz való ragaszkodás témái nagyon mélyen érintenek, fontosnak tartom gyökereink megőrzését és az anyanyelvünk ápolását.

Elkötelezettség

A pályázatot ezúttal is három kategóriában hirdették meg, az alapiskolások, a középiskolások és a felnőttek, tehát egyetemisták, dolgozók, nyugdíjasok számára. A fődíjason kívül az első kategória díjazottja Bukovszky Borbála lett, a harmadik kategóriában első helyen végzett a lévai Balla Rózsa, a második kategória különdíjasa Trgiňa Marcel, a komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola tanulója lett.

– A politika, a politikai és társadalmi párbeszéd célja és feladata a jogérvényesítés, a közösségi érdekvédelem. Ám mit érnek a jogok, ha érzelmeinkben, identitásunkban nem lennénk erősek, a magyarság iránt elkötelezettek? – tette fel az elméletinek tűnő, ám nagyon is gyakorlati kérdést Kiss Beáta.

– Ezért is gondoltuk úgy, hogy az esszék írása során a fiatalok és az idősebbek egyaránt elgondolkodhatnak, megerősödhetnek, elmélyülhetnek azokban a témákban, amelyek az itt élő magyarság önazonosságát, értékrendjét, hovatartozását fejezhetik ki.

Megjelent a Magyar7 2025/3. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.