2025. április 2., 08:57

A kanyaró újabb felvonása?

Valószínűleg sokan hallották már a hírt: már 2025-ben is fedeztek fel Szlovákiában kanyarós esetet. Egy 16 hónapos kisgyerek Pozsonyban és egy 35 éves felnőtt Nyitrán, akik mindketten külföldön kapták el a vírust. Ez pedig nem csak a véletlen műve lehet: a kanyaró újra felütötte a fejét Európában, és bár nálunk egyelőre csak szórványos esetekről beszélhetünk, a helyzet arra figyelmeztet, hogy ez a rendkívül fertőző betegség nem tűnt el, csupán szunnyadt – és most ébredezik.

Vörös kiütések
Képünk illusztráció.
Fotó: Freepik

A kanyaró nem egy ártatlan gyerekbetegség, ahogy sokan tévesen gondolják. Ez egy vírusos fertőzés, amit a kanyaróvírus okoz, és kizárólag emberről emberre terjed, méghozzá elképesztő hatékonysággal: a levegőbe köhögött vagy tüsszentett apró cseppeken keresztül, amelyek akár két órán át is fertőzőképesek maradnak.

Ha egy fertőzött ember egy szobában köhög, az ott lévő oltatlanok 90%-a szinte biztosan elkapja a vírust – ilyen szintű fertőzőképességgel kevés betegség büszkélkedhet.

A tünetek sem kellemesek: először magas láz, nátha, köhögés és könnyező, piros szemek jelentkeznek, amitől a beteg úgy néz ki, mintha egész éjjel sírt volna. Pár nappal később a szájban jellegzetes, sárgásfehér foltok – az úgynevezett Koplik-foltok – jelennek meg, majd jön a leglátványosabb rész: a vörös, foltos kiütések, amelyek a fej felől indulva beterítik az egész testet, és napokig ott is maradnak. A baj azonban nem csak a kellemetlenség: a kanyaró szövődményei között ott van a tüdőgyulladás, a középfülgyulladás, sőt az agyvelőgyulladás is, ami maradandó károsodást vagy akár halált is okozhat. Gyerekeknél különösen alattomos, de felnőttekre sem veszélytelen. Aki egyszer átesik rajta, egy életre védetté válik – csakhogy ezt az árat ma már nem kell megfizetni, hiszen létezik ellene oltás. Ez az oltás pedig kötelező jellegű.

Lázas gyerek
Először általában a magas láz jelentkezik.
Fotó:  Freepik

Szlovákia 2017-es kanyarójárványa tökéletesen megmutatja, mire képes ez a vírus, ha elszabadul. Abban az évben az ország keleti részén, főleg a Kassai és az Eperjesi kerületben robbant ki egy súlyos járvány, amely több mint 300 gyereket érintett. A gócpontok olyan közösségek voltak, ahol az oltottság alacsony volt, gyakran a vakcinaellenes nézetek terjedése miatt.

A vírus gyorsan terjedt, iskolákban, óvodákban és családi körben szedte áldozatait, és a helyzet csak akkor csillapodott, amikor sürgősségi oltási kampányokat indítottak. A betegek többsége oltatlan volt, és sokan közülük kórházi kezelésre szorultak a szövődmények miatt. Ez a járvány nemcsak Szlovákiát rázta meg, hanem emlékeztetett arra is, hogy a kanyaró nem válogat: ahol lyukak vannak az oltottsági pajzson, ott könyörtelenül lecsap. Az eset tanulsága egyértelmű volt: az oltás nemcsak egyéni, hanem közösségi védelem, és ha ez meginog, a baj gyorsan megtalál.

Az ország hosszú évtizedekig élen járt a kanyaró elleni harcban. 1969-ben vezették be a rendszeres oltásokat, először egy monovalens vakcinával, majd 1992-től a ma is használt MMR-trivakcínával, ami a kanyaró mellett a mumpsz és a rózsahimlő ellen is véd. A jelenlegi rendszer szerint az első dózist a gyerekek 15–18 hónapos korukban kapják, a másodikat pedig 5 vagy 11 éves korban, attól függően, mikor születtek.

Ez a kétadagos séma rendkívül hatékony: aki megkapja, annak 97-99%-os esélye van arra, hogy soha ne kell majd szembenéznie a betegséggel. Régebben az oltottság országos szinten stabilan 95% felett mozgott, ami elég volt a nyájimmunitás fenntartásához – vagyis ahhoz, hogy a vírus ne tudjon terjedni a közösségben. Az utóbbi években azonban aggasztó változás történt: a vakcinaellenes hangok erősödésével és a kötelező oltások elutasításával az átoltottság elkezdett csúszni lefelé.

A legutóbbi átfogó felmérés 2016-ban még jó számokat mutatott, de azóta nem készült friss, országos adat. A szakértők szerint a csökkenés nem drámai, de elég ahhoz, hogy kisebb rések nyíljanak a védelmi hálón – és ahogy a 2025-ös két eset is mutatja, ezeken a réseken a vírus igenis beférkőzhet. A jó hír, hogy Szlovákia azóta is eliminált státuszban van, vagyis 1998 óta nem volt hazai eredetű megbetegedés, csak behurcolt esetek fordulnak elő – de a kérdés az, meddig tartható ez fenn.

Oltás
Aki külföldre utazik, ellenőrizze az oltási státuszát.
Fotó:  Freepik
A kanyaró hát most újra visszatért, és nem finomkodik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF adatai szerint 2024-ben a kontinens 53 országában kétszer annyi esetet regisztráltak, mint egy évvel korábban, ami 27 év óta a legmagasabb számot jelenti. Az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben 2024 februárja és 2025 januárja között 32 265 megbetegedést jelentettek, a legtöbbet Romániából, ahol 27 568 eset és 18 haláleset borzolta a kedélyeket. Olaszországban 1097, Németországban 637, Belgiumban 551, Ausztriában 542 ember kapta el a vírust, Írországban pedig egy ember bele is halt. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint a betegek 80%-a oltatlan volt, ami világosan mutatja, hogy a vakcinázottság csökkenése a fő bűnös. Az előrejelzések sem túl rózsásak: a következő hónapokban további növekedés várható, különösen ott, ahol az oltottság alacsony, vagy ahol a vírus könnyen be tud szivárogni a határokon át.

Mit tehetünk? A válasz egyszerű, mégis bonyolult: oltani kell.

Az üzenet világos, aki külföldre utazik, ellenőrizze az oltási státuszát, a szülők pedig ne habozzanak beadatni a gyerekeiknek a vakcinát, ha eddig kimaradt. A kanyaró nem játék – de szerencsére van ellene fegyverünk. Csak használnunk kell.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.