Az oltás bizony nem ördögtől való!
Képzeljük el, egy reggel arra ébredünk, hogy a szomszéd gyerek kanyaróval fekszik otthon, a hírekben a szamárköhögés felbukkanásáról beszélnek, és mi csak kapkodjuk a fejünket, hogy ez hogyan lehetséges 2025-ben. Az elfeledettnek hitt betegségek lassan, de biztosan visszatérnek, és miközben az oltások évtizedek óta védik az emberiséget, néha mégis felbukkannak olyan hangok, amelyek kételkednek bennük. Nézzük, honnan indultunk, milyen oltások védik a lakosságot, és miért fontos, hogy ne feledkezzünk meg róluk!
Az oltások története a 18. század végén kezdődik, amikor Edward Jenner vakcinájával sikerült visszaszorítani a fekete himlőt, azt a betegséget, amely korábban egész falvakat tarolt le. Ez a siker megalapozta a bizalmat az oltások iránt, és a következő évszázadokban egyre több vakcina jelent meg. Csehszlovákia megalakulása után az oltási programok szervezetté váltak, az 1950-es években megérkezett a torokgyík, a tetanusz és a szamárköhögés elleni kombinált oltás, majd nem sokkal később a gyermekbénulás elleni vakcina is, amely drámai módon csökkentette a bénulással járó eseteket.
A kommunista éra alatt a védőoltásokat kötelezővé tették és szigorú állami felügyelettel zajlott, az átoltottsági arányok pedig egyre magasabbak voltak. Az 1980-as években a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő ellen is bevezették a védőoltást, aminek köszönhetően ezek a betegségek szinte teljesen eltűntek.
A rendszerváltás, illetve Szlovákia önállósulása után a vakcinációs rendszer modernizálódott, de a kötelező jelleg megmaradt. A Covid-19 megjelenése újabb fejezetet nyitott: 2020 decemberében indult az oltási kampány, és bár az elején sokan lelkesen álltak sorba, idővel a politikai viták árnyékot vetettek a folyamatra. Ma, 2025-ben, a Covid-19 elleni oltás már nem kötelező, de továbbra is elérhető.
A vakcinák nem egyik napról a másikra születnek, hosszú kutatások és tapasztalat áll mögöttük, amelyek a mi térségünkben is bizonyították hatékonyságukat.
Szlovákiában az oltási rendszert a Nemzeti Immunizációs Program keretében a Közegészségügyi Hivatal és az Egészségügyi Minisztérium irányítja.
A vakcinák három nagy csoportba oszthatók: a mindenki számára előírt, ingyenes, kötelező oltások, a biztosító által fedezett, ajánlott vakcinák, valamint a szintén ajánlott, de térítéses oltások alkotják ezt a jól átgondolt rendszert.
A kötelező oltások a program alapkövei, és már csecsemőkortól igazi immunpajzsot építenek. A gyerekek a tizedik héttől megkapják a hexavakcinát, ami torokgyík, tetanusz, szamárköhögés, Hepatitis B, Hae-mophilus influenzae B és gyermekbénulás ellen véd. Ezt öt- és tizenegy hónapos korukban még két adag követi. Ezzel párhuzamosan egy pneumococcus elleni vakcinát is kapnak ebben az időszakban, ami a tüdőgyulladástól az agyhártyagyulladásig mindent kivéd.
Később, 15-18 hónapos korukban az MMR-vakcinával folytatják a sort a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő ellen, amit ötéves korukban egy második adag követ, majd tizenegy évesen egy újabb emlékeztető oltás zárja le a folyamatot. A gyerekek hatéves korukban emlékeztető oltást kapnak a torokgyík, a tetanusz, a szamárköhögés és a gyermekbénulás ellen, majd tizenhárom évesen ezt a négyes oltást frissítik újra.
A felnőtteknek harmincéves kortól kezdve tizenöt évente jár a torokgyík és a tetanusz emlékeztető. Ha megvan a három alapdózis, elég egy szúrás, ha nincs, három adaggal újraindítják a védelmet.
Az ajánlott oltások közül azok a legnépszerűbbek, amelyekhez térítésmentesen hozzá lehet jutni. Kétéves korban, ha rossz higiéniai körülmények között él a gyerek, jár a Hepatitis A elleni vakcina, ami a „piszkos kéz betegsége”, vagyis a sárgaság ellen véd, míg az influenza elleni oltás hat hónapos kortól tizenkét éves korig minden évben ingyenes. Kilenc év alatt először két adag kell, egy hónap különbséggel.
A méhnyakrákot és a más HPV-okozta bajokat megelőző vakcina tizenhárom éves korban esedékes, két dózisban. Fontos előrelépés, hiszen ezt az oltást 2022 előtt nem térítette a biztosító.
A fizetős ajánlott oltások között van a meningococcus, az agyhártyagyulladás elleni vakcina, amit két hónapos kortól lehet beadatni. Van már oltás a bárányhimlő ellen is, ami egyéves kortól két adagban véd, vagy a kullancs okozta agyhártyagyulladás elleni vakcina, ami szintén egyéves kortól három adaggal indul, és háromévente érdemes frissíteni. Ha nem vagyunk jogosultak az ingyenes Hepatitis A oltásra, két adagja fizetős opcióként akár huszonöt évre nyújt védelmet, a rotavírus elleni vakcina pedig az első hat hónapban, három adagban ajánlott a kiszáradás megelőzésére. A „catch-up” oltásokkal a lemaradók is felzárkózhatnak: tizennégy-tizenöt éves korban még bepótolható a HPV-oltás két adaggal, a felnőttek pedig a tetanusz-torokgyík emlékeztetőt kérhetik, ha korábban kimaradtak.
A kötelező oltások tíz olyan súlyos betegséget tartanak távol, amelyek meghatározó jelentőségűek a népesség egészsége szempontjából.
A torokgyík például egy baktérium által okozott fertőzés, ami fulladást és szívproblémákat idézhet elő, míg a tetanusz, vagyis a „merevgörcs” idegrendszeri bénulást okoz, és gyakran végzetes kimenetelű.
A szamárköhögés hosszan tartó köhögési rohamokkal jár, csecsemőknél pedig életveszélyes lehet, a Hepatitis B pedig egy fertőző májgyulladás, amely krónikus betegséggé válhat. A Haemophilus influenzae B súlyos agyhártyagyulladást vagy tüdőgyulladást okozhat, a gyermekbénulás szó szerint bénulást eredményezhet, és bár ritka, oltás nélkül bármikor visszatérhet. A pneumococcus fertőzések a tüdőgyulladástól az agyhártyagyulladásig terjedő bajokat váltanak ki, a kanyaró magas lázzal és kiütésekkel jelentkezik, szövődményei szintén súlyosak lehetnek.
A mumpsz fültőmirigy-gyulladást okoz, és férfiaknál meddőséghez vezethet, a rózsahimlő pedig különösen a terhes nőkre veszélyes, mert a magzatnál rendellenességeket idézhet elő. Ezek a betegségek nem csupán a múlt árnyai, ha az oltások elmaradnának, újra felüthetnék a fejüket.
Érdemes megjegyezni, hogy ezeknek a betegségeknek a visszaszorítása nemcsak az egyéni, hanem a közösségi védettség miatt is kulcsfontosságú, hiszen az oltások a járványok kialakulását is megakadályozzák.
Az oltások igenis egy átgondolt rendszert alkotnak: a kötelezők az alapot adják, az ajánlottak plusz védelmet nyújtanak, a catch-up programokkal pedig senki nem marad le az immunizációról. Néha felmerülnek kérdések a vakcinák kapcsán, és ez rendben is van, a kételkedés emberi dolog. De az oltások évtizedek óta bizonyítják, hogy nem ördögtől valók, hanem a tudomány csendes hősei. Ez a kollektív védelem nemcsak a jelennek, hanem a jövő generációinak is szóló befektetés, amit nem lenne szabad alábecsülnünk.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/11. számában.
