Dunda György: Az ukránok közül is egyre többen szeretnének békét
Az ukrajnai vérontást lezáró tűzszünet esélyeiről, az ukrán társadalom reakcióiról és a kárpátaljai magyarság helyzetéről kérdeztük Dunda Györgyöt, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatóját.
Az újságíró hangsúlyozta, „az ukrán társadalmon belül is megoszlanak a háború- és a békepárti álláspontok. Érzékelhető ugyanakkor, hogy a háborús pusztítások miatt egyre többen helyezkednek a békepárti álláspontra, még akkor is, ha tisztában vannak vele, hogy súlyos kompromisszumokat kell kötni, területi engedményeket kell tenni, amely korábban abszolút tabutémának számított.
Dunda aláhúzta, „azt is egyre többen vetik fel, hogy az ukrán gazdaság nagyon nehéz helyzetben van, hatalmas mértékű az elszegényedés az egész országban, kétszámjegyű az infláció. Folyamatosan és rohamosan gyengül az ukrán nemzeti fizetőeszköz, a hrivnya. Ukrajna adósságát még számontartani is nehéz, csak egy gyors példa, idén tavasszal közel egymilliárd euróra számít a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) az ország, miközben ugyanezen időszakban 1,1 milliárdot kell visszafizetnie. Vagyis az a pénz, ami az IMF-től jön, még a korábbi adósság visszafizetésére sem elég.
A kijevi vezetés persze úgy van vele, hogy a felhalmozott adósságot majd úgyis elengedik a hitelezők, mert Ukrajna nem fog tudni törleszteni. A mihamarabbi fegyvernyugvás mellett szól az is, hogy amíg nem ér véget a háború, az adósságállomány nyilvánvalóan növekedni fog”.
Dunda György emlékeztetett, „a háborús pusztítás és az elszegényedés mellett a legfontosabb érv a háború befejezése mellett az emberéletek megóvása. A fronton életüket vesztett katonák számáról máig nincsenek megbízható információk. Félő, hogy az elhangzott bejelentések a valós számokat inkább csak elfedik. Hárommillióra tehető, és rohamosan növekszik a testi és szellemi fogyatékkal élők száma, nagy kérdés, a háború után hogyan fog tudni gondoskodni az ukrán állam a rokkanttá vált katonákról.
„Vannak itt fogas kérdések, de az is tény, hogy sokaknak egzisztenciális érdeke a háború folytatása” – hangsúlyozta az újságíró, hozzátéve, „elég csak a toborzás körül burjánzó korrupciót említeni, vagy a csempészbandákra utalni, akik a hadköteles korúakat sokezer dollárért próbálják az országból kimenekíteni. Ahogy az Ukrajnába érkező segélyeknek is megvannak a maga haszonélvezői. A történelmi múltból is tudjuk, hogy a háború egyeseknek kiváló üzletet jelent, és nincsenek kevesen, akik a saját zsebük miatt a háború folytatása mellett érvelnek. És ezt persze be lehet csomagolni, hogy nem győzhet az orosz agresszió, rossz precedenst teremthet, de a lényegen nem változtat, a háború folytatása Ukrajna szempontjából biztosan nem kecsegtet kedvező kilátásokkal” – hangsúlyozta Dunda.
Az újságíró hozzátette, „annyi fordulatot látok, hogy az új amerikai adminisztráció megjelenésével Zelenszkij elnök retorikája megváltozott, már nem hallunk az Európa-szerte körbehordott győzelmi tervéről, hanem idomulni látszik a Trump-kabinet béketörekvéseihez.
Vagyis szerintük ez nem az a béke, amelyet Ukrajna ennyi áldozat után megérdemelne. A békefeltételek végül a Washington-Moszkva-Kijev háromszögben fognak eldőlni, ebből a körből Európa jól láthatóan egyre inkább kimarad”.
Dunda hangsúlyozta, „a sorok közül jól kimazsolázható, hogy az amerikai béketerv először egy széleskörű fegyverszünettel számol, ami viszonylagos nyugvópontra helyezheti a háborút. A következő körben kerülhet elő az ukrán hatalom legitimitásának kérdése, vagyis az elnökválasztás kiírása, ezáltal egy megalapozott felhatalmazású ukrán vezetés írhatja alá a végleges békemegállapodást. Amíg az Európai Unió továbbra sem kérdőjelezi meg Zelenszkij legitimitását, akinek már tavaly lejárt a mandátuma, Washingtonból már hallatszottak olyan hangok – igaz, ezek most újra elhalkultak, hogy új választásokat kell kiírni. Nem tudhatjuk, hogy mi zajlik igazából a háttértárgyalásokon.
Az újságíró emlékeztetett, „a legesélyesebb kihívóként az ukrán haderő korábbi főparancsnokát, Valerij Zaluzsnijt emlegetik, aki most Londonban nagykövet. A hírek szerint az amerikaiak Petro Porosenko korábbi elnökkel és az ukrán politikában már több mint húsz éve otthonosan mozgó Julia Tyimosenkóval is tárgyaltak az esetleges indulásukról. Reálisan sem Porosenkónak, sem Tyimosenkónak nem lenne valós esélye legyőzni Zelenszkijt egy elnökválasztáson, de az indulásukkal megkeverhetik a kártyákat a kijevi törvényhozásban. A kormánypárt ugyan abszolút többséggel rendelkezik a parlamentben, de ez a többség töredezett, és egy-egy törvényjavaslat elfogadásához többször is rászorultak már a Porosenko vagy a Tyimosenko bizalmát élvező képviselők támogatására. Megjegyzem, Porosenko valószínűleg el sem tudna indulni, hiszen olyan szankciókat vettettek ki rá, amely ellehetetleníti a kampánya finanszírozását”.
Dunda hozzátette, „nehéz megmondani, milyen eredményre számíthatna Zelenszkij egy elnökválasztáson, de az tény, hogy valódi politikai ellenzékről, kritikus hangvételű médiáról jelenleg nem beszélhetünk Ukrajnában. Jelenleg elképzelhetetlennek látom, hogy a Moszkva-barátnak titulált, betiltott ellenzéki pártok elindulhassanak a választáson, annak ellenére, hogy a legutóbbi voksoláson többmillió szavazatot szereztek.
Dunda Györgyöt a kárpátaljai magyarság helyzetéről és várakozásairól is kérdeztük. Az újságíró hangsúlyozta, „a helyi magyar közösség számára a háború kitörése óta a legfontosabb a fizikai biztonsága, hiszen ezt a háborút túl kell élni a szó egyenes és átvitt értelmében is. Folyamatosan napirenden vannak a magyar közösségeket ért jogszűkítések. Némi javulás történt, de továbbra sem állították vissza a 2015 előtti szintre a kisebbségi jogokat. A helyi magyar érdekvédelmi szervezetek továbbra is veszélyben látják a kárpátaljai magyar közösség jövőjét, ezért is állandóak a csörték Budapest és Kijev között”.
Az újságíró kiemelte,
Friss hír, hogy az ukrán határőrség jelentősen megerősítette a kárpátaljai határszakaszok védelmét, elsősorban a magyar és a román határ irányába. Így akarják megakadályozni, hogy a hadköteles korúak elhagyják az országot. Továbbra is mindennaposak a katonatemetések, a még be nem sorozott férfiak – ahogy máshol az országban – Kárpátalján is próbálnak rejtőzködni, különösen most, hogy már közelinek látszik a tűzszünet. A mozgósítás azonban tovább zajlik, a határok is zárva vannak, s amíg legalább viszonylagos nyugalom nem lesz, addig ilyen korlátok közé szorul az életünk Kárpátalján” – húzta alá Dunda György.
