Mészáros Lajos az igazságügyi reform által bevezetett bűncselekményről, a „jog elferdítéséről”
Mészáros Lajos volt alkotmánybírót, a Bírói Tanács tagját kérdeztük a héten elfogadott igazságügyi reformról.
A kormány szándékai szerint helyreállítaná a társadalom megrendült bizalmát a jogállamiság iránt. Megfelel az előzetes várakozásoknak a szerdán elfogadott igazságügyi reform?
Nem tartom szerencsésnek, hogy az igazságügyi reformot érintő alkotmányozást a törvényhozás összekapcsolta a nyugdíjtörvények megváltoztatásával.
Ami a konkrét döntést illeti, a parlament a kormány eredeti szándékainak megfelelően fogadta el az igazságügyi reformot. Alojz Baránik SaS-as képviselő javaslatát, mely szerint az ügyészség a kormánynak lenne alávetve, a plénum elvetette.
A most elfogadott jogszabályok a bírák esetleges jövőbeli visszaéléseinek megelőzését célozzák. A kormány ezzel nyilván a közhangulatra reagál, de lehetséges-e politikai eszközökkel morális kérdéseket orvosolni?
Nyilvánvaló, hogy a politika az esetleges bírói visszaéléseket érintő szigorral a jelenlegi társadalmi légkörre reagál.
Ez a lépés szerintem csorbítja a bírói függetlenséget, a bírák véleménye, jóhiszemű tévedése ugyanis könnyen összemosódhat az önkényes döntéssel.
A reform része az is, hogy alkotmánytörvényben rögzítik a bírák nyugdíjkorhatárát 67 évben, az alkotmánybírák esetében pedig 72 év lesz a korhatár. Jó döntést hoztak a törvényhozók?
A nyugdíjkorhatár rögzítése elfogadható lépés, igaz számos ország gyakorlatával nem egyezik.
A módosítás értelmében létrejön a Szlovák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, amelynek a jogállása a közigazgatási jog területén a Szlovák Legfelsőbb Bírósággal lesz megegyező. Milyen hatása lesz mindennek az átlagember életére?
A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság felállítása jó lépés, hiszen külön bíróság fog eljárni azokban az ügyekben, melyekben a polgárral szemben az állam áll és tehermentesíti az Alkotmánybíróságot, hiszen választási bíróságként is fog működni.
A most megszüntetésre ítélt járásbíróságokat politikai okokból hozták létre még a kilencvenes években. Ez a lépés ugyan némileg nehezíti a polgárok hozzáférését a bíróságokhoz, de
Az igazságügyi reform az Alkotmánybíróságot is érinti. Nemcsak a döntéshozatal, hanem az alkotmánybíró-választás módja is változik, bővül az államfő hatásköre. Jó döntésnek tartja ezt?
Valóban bővül a köztársasági elnök hatásköre, hiszen, ha a parlament nem választ meg kellő számú jelöltet, az államfő saját belátása szerint nevezheti majd ki az alkotmánybírákat. Ezzel a döntéssel
Ugyanakkor jó döntésnek tartom, hogy változni fog az alkotmánybírák megbízatási ideje is.
A jövőben az Alkotmánybíróság nem dönthet arról, hogy egy alkotmánytörvény összhangban van-e az alkotmánnyal. Ezzel egyetért, egyáltalán mivel magyarázza ezt a döntést?
amikor a testület úgy döntött, hogy a rendes bíróságok bírái, köztük néhány, új pozícióba távozó alkotmánybíró, ne legyen átvilágítható. Az akkori döntést elleneztem, különvéleményt fogalmaztam meg. Megjegyzem, én voltam, aki az alkotmánybírák közül a legtöbb különvéleményt fogalmazta meg. Ezeket visszaolvasni nem tanulság nélküli, ezért úgy tervezem, hogy egy könyv formájában is megjelentetem.
