Zöld utat kapott az igazságügyi reform
Az SZK Nemzeti Tanácsa szerdán jóváhagyta az igazságügyi reformot, amely az Alkotmánybíróság és a Bírói Tanács összetételét is érinti. Módosulnak a bírók vagyoni helyzetének átvilágítására vonatkozó szabályok is, és létrejön a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság. A képviselők jóváhagyták a szükséges alkotmánymódosítást, valamint elfogadtak több módosító javaslatot. Az alkotmánymódosításokat a jelen lévő 141 képviselő közül 91 támogatta és 50 szavazott ellene. Az igazságügyi reformot a jelen lévő 141 képviselő közül 89 támogatta és 18 szavazott ellene.
A reform részeként alkotmányban rögzítik, hogy a Bírói Tanács tagjainak fele nem bíró lesz. Az államfő, a kormány és a parlament csak ez utóbbi tagokat választhatja meg, illetve nevezheti ki.
A bírók által választott tagok esetében bevezetik a regionális elvet. Ez azt jelenti, hogy az egyes bírói szervezetek csak a saját választókörzetükön belül javasolhatnak tagjelölteket a Bírói Tanácsba.
A módosítás értelmében bővül a Bírói Tanács hatásköre a bírók vagyoni helyzetével kapcsolatos ügyekben.
A bírói tisztséggel összeegyeztethetetlen súlyos fegyelmi vétségnek fog számítani a szervezett bűnözéshez kötődő személyekhez fűződő bármilyen üzleti vagy pénzügyi kapcsolat.
Emellett megszűnik a törvényszéki bírók döntéshozatalra vonatkozó mentelmi joga. Jogi álláspontja miatt csak bűncselekmény elkövetése esetén indítható eljárás egy bíró ellen. A bírók és a főügyész előzetes letartóztatásához már nem lesz szükség az Alkotmánybíróság beleegyezése.
A reform része az is, hogy alkotmánytörvényben rögzítik a bírók nyugdíjkorhatárát. A törvényszéki bírók esetében ez 67 év, az alkotmánybírók esetében pedig 72 év lesz.
A bírók a jövőben nyilvánosan véleményezhetik a döntéseiket. Alkotmányba foglalják azt is, hogy az államfő visszahívhatja a hivatalukból az egyetemi professzorokat.
A módosítás értelmében létrejön a Szlovák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, amelynek a jogállása a közigazgatási jog területén a Szlovák Legfelsőbb Bírósággal lesz megegyező, emellett a bírók és az ügyészek elleni fegyelmi eljárások is a hatáskörébe tartoznak majd.
A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a tervek szerint Pozsonyban fog székelni, és 2021. augusztus 1-jén kezdi meg a működését. Az elnöke olyan személy is lehet, aki eddig nem dolgozott bíróként.
A vonatkozó jogszabály értelmében módosulnak az igazságügyi szakmai gyakorlat feltételei is.
