Tudja, mi az év madara 2025-ben?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.
A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazáson „a récék versenyét” a böjti réce nyerte a nyílfarkú és a kanalas réce előtt.
Magyarországon a réceféléknek eddig több mint 30 fajtája fordult elő, ezek egyike a viszonylag kis termetű böjti réce, amely tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában fordul elő, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken. Egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg pedig már fokozottan védett.
Eurázsiában fészkel, Délnyugat Angliától egészen a Csendes-óceánig, leggyakrabban a szikes síkvidéki mocsárréteken, a nedves réteken, a szikes tavakon, a nyílt vizekkel tarkított és ritkás növényzettel benőtt tocsogókban, a kubikgödrökben és az elöntött mezőgazdasági földeken telepszik meg. Az elmúlt évtizedekben az elterjedési területe észak felé tolódott el. Vonuló madárfaj, a telet Afrikában a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában (India, Délkelet-Ázsia, Új-Guinea) tölti. Őszi vonulása már augusztusban megkezdődik és jellemzően szeptember végéig az átvonulók zöme elhagyja a Kárpát-medencét. Tavasszal ritkán már február végén megjelenik, de általában március első hetében érkezik vissza telelőterületéről.
Előszeretettel táplálkozik sekély tocsogókon, főleg magokat, zöld növényi részeket és gerincteleneket fogyaszt. Táplálékának jelentős részét teszik ki a különböző rovarok, lárvák, férgek és csigák, amelyeket a sekély vízben keresgél. Emellett algákat és vízi növények leveleit is fogyasztja. Vonuláskor is hasonló élőhelyeken jelenik meg, de előfordul a mély vizű tavakon és folyókon is.
Fészkeléskor előnyben részesíti a sík vidéki nyílt vízfelülettel rendelkező mocsarakat és mocsárréteket, szikes tavakat, nedves réteket, a halastavi költése ritka. A költéshez április közepén fog hozzá, a fészek néha akár száz méterre is lehet a víztől, általában középmagas növényzetben. A pehelytollakkal vastagon kibélelt kis mélyedés a fészek, amin a tojó egyedül kotlik, a gácsérok májusban általában már a vedlőhelyre vonulnak. A fészekaljak 6-13 tojásból állnak, a kotlási idő 22-23 nap. A fiókák fészekhagyók, a rövid száradás után anyjuk rögtön a vízhez vezeti őket. Röpképességüket öthetesen érik el, a családi kötelékek ekkor fel is bomlanak.
A böjti réce világállománya jelenleg 870-933 ezer, az magyarországi 500-700 pár közé becsülhető, s ezek a számok folyamatos csökkenést mutatnak. Ennek legfőbb oka a fészkelőhelyek csökkenése (lecsapolás, kiszáradás), de a is folyószabályozásokkal és csatornázással kiszárított Alföldön is jelentős mértékben csökkent a vizes élőhelyek száma és kiterjedése, a meglévőket pedig jelentős mértékben sújtják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, elsősorban a csapadékeloszlás változása.
