Kárókatonák, a halfaló bestiák
A Duna közelében élő emberek gyakran lehetnek figyelmesek fekete tollazatú, hosszú, éles csőrű madarakra, melyek általában a folyó partján sütkéreznek. Ezek nem mások mint a kárókatonák, melyek első ránézésre ártalmatlannak tűnhetnek, azonban óriási károkat tudnak okozni a vízi élővilágban.

A napokban jöttek ki a legfrissebb adatok a szlovákiai kormoránpopulációról, melyek szerint az országban nem kevesebb mint 11 ezer példány él. A legtöbb egyedet a Bodrog vidékén, valamint a Duna egyes részein (elsősorban Pozsonynál) számlálták, itt egy-egy alkalommal 500-600 példányt is megfigyeltek. Korábban már voltak törekvések a kárókatonák gyérítésével kapcsolatban, ezek azonban nem hoztak átütő sikert.
Még pár évvel ezelőtt Kassa környékén szerveztek egy nagyobb volumenű vadászatot, mely során azonban mindössze 20-25 madarat sikerült kilőni.
Ugyan manapság is próbálják gyéríteni az állományt, a kormoránok nem hogy fogynának, inkább tovább gyarapodnak. A Duna partján ideálisak számukra a körülmények, lényegében nincs természetes ellenségük ezen a vidéken, ideális helyet találnak a fészkelésre, valamint táplálék is akad bőséggel.
A nagy kárókatona napi szinten legalább fél kilogramm halat elfogyaszt, kedvelt táplálékuk a süllő, a balin, a garda és a keszegfélék, melyekből már így is kevés van az itteni vizekben. Nem csupán Szlovákiában, de Magyarországon is nagy problémát jelentenek, ahol nagyjából 2500-3000 példány fészkel állandóan, az enyhe időjárás alkalmával azonban a számuk a 40-60 ezret is elérheti.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a problémát nem elsősorban az itt fészkelő madarak okozzák, hanem a téli vonulás alkalmával érkező példányok, melyek számára ideális vadászterületet jelentenek a be nem fagyott tavak, folyók.
Ennek hatására egyre több kárókatona tölti a téli hónapokat is a szlovákiai és magyarországi folyók közelében, ugyanis a hideg időjárás ellenére is bőven akad zsákmány. Csak összehasonlításképp, Magyarországon a horgászok éves szinten 3000-4000 tonna halat fognak ki, a kormoránok szintén nagyjából 4000 tonna halat pusztítanak el évente.
A fő probléma az, hogy eleve egyre kevesebb a hal – erről a halászok tudnának mesélni – a kormoránok okozta károk ezért is olyan jelentősek. Ezen túl más téren is negatív hatással vannak az ökoszisztémára, a savas ürülékük tönkreteszi a fákat, így pedig a többi madárfaj, mint a kócsag vagy a szürkegém fészkeit is. Az olyan vízi területek, melyek harmonikusan, zavartalanul működtek, a betolakodó tengeri madarak hatására teljesen tönkrementek.
Egyelőre még a szakemberek sem tudják pontosan, hogy mi jelenthetne tartós megoldást, a huzamosabb ideje fennálló problémát azonban minél előbb orvosolni kellene, nehogy már késő legyen, és bizonyos halfajok teljesen eltűnjenek a hazai vizekből.