Egyre súlyosabb a helyzet: Óriási károkat okoznak a hódok a Duna menti ártéri erdőkben – KÉPEKKEL
Az utóbbi években elszaporodtak a hódok a Duna mentén húzódó tavakban és kanálisokban, ahol bőségesen találnak fát várépítésre, illetve táplálkozásra. De milyen károkat okoznak ezek az emlősök, és milyen hatással vannak az ökoszisztémára?
Kidöntött, félig megrágott fák, ritkuló erdők, ezek egyértelműen a hódok jelenlétére utalnak. Ezek a szorgalmas állatok ez elmúlt évtizedekben szinte teljesen eltűntek a Duna menti területekről, ugyanakkor az utóbbi pár évben ismét észlelni lehet a jelenlétüket. Medve községben például 3-4 év leforgása alatt szinte teljesen kiirtották a falu határában fekvő tavat körülölelő erdős területet. Eleinte csupán néhány kidöntött fát jegyeztek fel, az idő múlásával azonban egyre szembetűnőbbé vált a pusztításuk.
A hódok akár harminc-negyven centiméter vastagságú fákat is képesek kidönteni, az ennél nagyobb átmérőjű fák törzsét pedig megrágják, amelyek idővel elszáradnak és maguktól dőlnek ki. Az ágakból és a fáról lerágott háncsból építették fel a tó pártján ékeskedő hatalmas hódvárat.
Persze ártalmatlan szituációnak tűnhet, azonban koránt sincs erről szó. A fák kidöntésével az erdős rész szép lassan elolvad, ezáltal számos élőlény elveszíti az otthonát. Míg korábban a fákon fészkelő madaraktól volt hangos az erdő, napjainkra ezek szinte teljesen eltűntek. Ha most látogat ki valaki a helyszínre, egy kopár, lehangoló területtel találhatja szembe magát, amely kicsit talán a hurrikán által letarol övezetre emlékeztet.
Korábban több hattyúcsalád is fészkelt a tavon, a hódok azonban őket is elüldözték az élőhelyükről, így lényegében a tó egyeduralkodóivá váltak, főleg úgy, hogy természetes ellenségük lényegében nincs. És igen, mostani szabályok szerint az emberek sem az ellenségeik, ezek a rágcsálók ugyanis védett fajjá lettek nyilvánítva.
A hódok kilövése komoly büntetést vonhat maga után, illetve a hódgátakat sem szabad elbontani, mivel az is szabálysértésnek minősül. De akkor mit tehetünk, hogy megóvjuk az élővilágunkat ezektől a szőrös emlősöktől? Felvetődtek olyan tervek, hogy áttelepítésük megoldást nyújthat, a természetvédelmi szakemberek azonban ezt nem tartják jó ötletnek.
Állításuk szerint, amennyiben áttelepítik a hódcsaládot, egy új jelenik meg helyette, és minden kezdődhet elölről. Talán az egyetlen megoldás, ha a fák alsó részét körbekerítjük dróthálóval, így a hódok nem férhetnek hozzá a fa törzséhez.
Egyébként Magyarországon 2022 nyarán bevezettek egy törvényt, amely kimondja, hogy október 1. és március 31. között lehet gyéríteni a hódállományt, ezt azonban szigorú szabályokhoz kötötték. Fegyverrel nem lehet vadászni az élőlényekre, kizárólag a csapdázás engedélyezett, amely azonban közel sem mondható hatékonynak. A WWF Magyarország ekképp reagált a hódokkal kapcsolatos gyérítés lehetőségére:
Jelen állás szerint úgy tűnik, jelentősebb előrelépés nem lesz az ügyben, és csupán átmeneti megoldásokkal tudjuk ideig-óráig orvosolni az élővilágban elvégzett pusztításukat. Facsemetekét ugyan lehetne ültetni a kidőlt vagy elhalt fák helyére, ez azonban csak ideiglenes megoldást nyújtana, amint kellő méretűre nőnének a fák, a hódok ismét kirágnák azokat.
Nevezhetjük ezt most egy patthelyzetnek, ugyanis egyhelyben toporgunk, és egyszerűen nem tudunk megoldást találni a kialakult problémára. Jelenleg muszáj együtt élnünk ezekkel a rágcsálókkal, és tehetetlenül szemlélnünk az élővilágban végbevitt pusztításukat.
