"Az volt a bűnünk, hogy magyarok vagyunk!" - A felvidéki magyarok kitelepítésének emléknapja - VIDEÓVAL
Április 12-e a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja immár kilenc éve. 2012-ben az Országgyűlés ellenszavazat nélkül döntött erről. Az emléknap apropóját az adja, hogy hetvennégy évvel ezelőtt ezen a napon indultak el az első szerelvények. Több mint 100 ezer felvidéki magyar kényszerült ideiglenesen, vagy végleg elhagyni szülőföldjét.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Rákóczi Szövetség szervezésében ma online, a Youtube-on közvetített megemlékezést tartottak, amelyen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Forró Krisztián, az MKP elnöke mondott beszédet.
- hangzott el a Himnuszt követően a megemlékezés nyitóbeszédében.
Potápi Árpád János beszéde elején leszögezte,
Potápi egy rövid történelmi visszatekintést adott a kitelepítés időszakáról, felvázolva azokat a történelmi eseményeket, amelyek e máig ható tragédiáig vezettek. Potápi leszögezte, ő maga is egy olyan térségben nőtt fel, a tolnai Völgységben, ahol napjainkig érezhető nyomokat hagyott a svábok kitelepítése, a felvidéki magyarok és a bukovinai székelyek betelepítése. Több mint 3000 felvidéki magyar érkezett a háború után ebbe a régióba. Emlékeiket, gyökereiket máig őrzik, ápolják.
Potápi kiemelte, a magyar fiatalok ma már egységes magyar nemzetben gondolkodnak. "Ha ragaszkodunk magyarságunkhoz, ha összefogunk, nem tudnak minket megtörni" - hangsúlyozta az államtitkár.
- zárta beszédét Potápi Árpád János.
Az államtitkár után Dr. Urbán Jánosné Forró Gizella üzenetét közvetítette a Rákóczi Szövetség. A Pozsonyvezekényről származó asszony hétévesen élte át a kitelepítést, megrázó vallomásában vázolta fel az odáig vezető mindennapokat.
Elérzékenyülve mesélt arról, mihez kezdett családja, miután kiderült, az ő nevük is rajta van a kitelepítendők listáján. A Vezekényről kitelepített asszony megemlékezése azért volt igazán különleges, mert rámutatott arra, nem csak egy nép tragédiája, hanem egyéni drámák sorozata volt a kitelepítés. A traumára való felkészülés mindennapjainak leírása kiemelte Forró Gizella megemlékezését az ilyenkor elhangzó beszédek sorából.
Forró Krisztián, az MKP elnöke elmondta, szülőfalujából, Nagymácsédról 61 családot telepítettek ki, akik azt sem tudták, hová viszik őket, látják-e valaha még rokonaikat, barátaikat. Forró leszögezte,
a legöntudatosabb magyarokat telepítették ki, ezzel évtizedekre megpecsételték a felvidéki magyarság sorsát.
A pártelnök tisztázta azt a félreértést is, mely szerint a lakosságcsere közös akarat mentén zajlott volna, holott a felvidéki magyarokat kényszerítették a költözésre, helyükre viszont önkéntesen érkeztek Magyarországról szlovákok. Forró kihangsúlyozta, ma is hoznak döntéseket a háború utáni jogfosztó intézkedésekre hivatkozva.
Forrót a Rákóczi Szövetség egyik alapítójának, a 93 éves Dr. Lukács Ferenc visszaemlékezése követte, akit családjával együtt Zselízről telepítettek ki. Elmesélte, néhány alkalommal az esztergomi bazilikadombról integetett a párkányi oldalon álló nagyszüleinek, akikkel nyolc éven keresztül nem tudott beszélni. Csak 1956-ban, a forradalom előtt találkozott újra nagyapjával.
A megemlékezést Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnökének beszéde zárta. Csáky kiemelte, a Rákóczi Szövetséget olyan hölgyek és urak alapították, akik ennek a sötét időszaknak voltak áldozatai.
Köszönet jár nekik azért, mert felismerték, felelősséget kell vállalni az otthonmaradottakért, az elszakítottakért - fogalmazott Csáky.
- zárta megemlékező beszédét a Rákóczi Szövetség elnöke.
