Az iskola-összevonásokról is döntöttek Nyitra megyében - VIDEÓKKAL
2025. március 24-én a Nyitra Megyei Önkormányzat tizennyolcadik ülése után sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség megyei képviselőcsoportja. A tájékoztatón részt vett Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke, Farkas Iván, a Magyar Szövetség Nyitra megyei képviselő-testületének frakcióvezetője és Zachar Pál megyei képviselő, Ipolyság polgármestere. A politikusok a megyei ülés legfontosabb döntéseit ismertették.
A középiskolai hálózat optimalizálása – magyar kisebbségi iskolák veszélyben
A megyei önkormányzat egyik kiemelt napirendi pontja a középiskolai hálózat optimalizálása volt. Szlovákiában az elmúlt években egyre sürgetőbbé vált a középiskolai hálózat optimalizálása, mivel a tanulói létszám jelentős csökkenése miatt számos intézmény fenntarthatósága megkérdőjeleződött. Ez a tendencia különösen érinti a magyar és kétnyelvű középiskolákat, amelyek közül több is az összevonás kérdésével, vagy épp a megszüntetés veszélyével néz szembe.
A sajtótájékoztatón elghangzott, tizennyolc ilyen magyar intézmény volt érintett a kérdésben, amelyek közül a zselízi Comenius gimnázium, a párkányi Gimnázium és a párkányi Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola működik majd az optimalizáció után három szervezeti egységként. A párkányi intézmények két év haladékot kaptak arra, hogy racionalizálják működésüket. A képviselők kiemelték, hogy Ipolyságon létrejöhet egy komoly, minőségi iskolaközpont, amely újabb lehetőség a magyar nyelvű oktatás fennmaradásának biztosítására a Felvidéken.
25 millió eurós megyei hitel a déli régiók fejlesztésére
A sajtótájékoztatón kiemelték, hogy a megye 25 millió eurós hitelt vesz fel, amelynek jelentős része a déli régiók fejlesztésére irányul. A támogatás célja az infrastruktúra fejlesztése, útfelújítások, valamint egyéb beruházások megvalósítása, amelyek hozzájárulnak a helyi közösségek életminőségének javításához. Csenger Tibor elmondta, különös figyelmet fordítanak a hidak, szociális intézmények, harmadosztályú utak felújítására.
Uniós fejlesztések a déli régiókban
Farkas Iván tájékoztatójában kiemelte, hogy a 2021-2027-es uniós ciklusban a megyére 142 millió eurót szabtak, melyekből már 51 millió értékben fogadtak el projekteket. Hangsúlyozta, hogy a 141 beadott projekt közül 99 magyarlakta vidéken került megvalósításra. A siker kulcsa szerinte az, hogy a települések polgármestereivel már 2020-ban elkezdték az érdemi munkát és felkészülve várták a lehetőségeket.
Farkasdi komp
Baranyai Zsolt megyei képviselő ismertette, hogy a 650 ezer eurót hagytak jóvá a farkasdi komp beszerzésére, amely a Vág legszélesebb híd nélküli szakaszai közt közlekedik majd. Két éves küzdelem után sikerült jóváhagyatni ezt a beadványt, a képviselő hozzátette, reméli, a jövő évben már működő kompról számolhatnak be.
Gál Tamás maradt a Jókai Színház élén
A Komáromi Jókai Színház igazgatói posztjára kiírt pályázaton hárman indultak: Gál Tamás, a jelenlegi igazgató; Varga Emese, a színház korábbi dramaturgja; és Bese Annamária, egy menedzseri tapasztalatokkal rendelkező pályázó.
Ezt Orosz Örs ismertette, valamint beszélt arról is, hogy:
Vadkerty Katalin életműdíjat kap
A megyei közgyűlés elismerésben részesítette Vadkerty Katalint, akinek életműdíjat ítéltek oda munkássága elismeréseként. A történész tevékenysége jelentős hatással volt a régió kulturális és tudományos életére, munkássága hozzájárult a szlovákiai magyar közösség történetének feltárásához és megőrzéséhez. Pályafutása során a csehszlovákiai magyarság 1945 és 1948 közötti történetének kiváló kutatójaként vált ismertté. Fő kutatási területei közé tartozik a felvidéki magyarság második világháború utáni meghurcoltatása, amelyet olyan monográfiákban dolgozott fel, mint ,,A reszlovakizáció",,,A deportálások" és ,,A belső telepítések és a lakosságcsere". Munkásságáért több elismerésben részesült, köztük a Jedlik Ányos-díjban (2000) és a Dominik Tatarka-díjban (2003).
