Zöld utat kapott a Kárpátok alagút
Noha a Horvátjárfaluból Récsébe vezető D4-es autópálya már 2021 novembere óta üzemel, még mindig hiányzik a Kis-Kárpátokon keresztül vezető összeköttetés Récse és Stomfa között, ahol rákapcsolódhatna a Jókút felé vezető D2-es autópályára. A tervezett alagút helyett a Récse és Szentgyörgy közti csomóponton jelenleg csak sehonnan sehová vezető hidakat és töltéseket látni.
Sokáig azt sem lehetett biztosan tudni, mikor kezdődik meg az építkezés, melyik nyomvonalat választják a szóba jöhető három közül, s hogy egyáltalán megépül-e valaha az alagút. Mára azonban úgy tűnik, Szlovákia legnagyobb beruházása mégiscsak megindul. Az évtizedekig tervezett Kárpátok alagút és a Pozsonyból Stomfán át Récséig vezető ún. nullás elkerülő út zöld utat kapott. A Nemzeti Autópálya- kezelő Társaság már megkapta a környezetvédelmi tárca jóváhagyó beleegyezését a környezeti hatásvizsgálatról szóló jelentésre (EIA). Az ilyen nagy volumenű építkezésekbe ugyanis enélkül bele sem lehet vágni.
A környezetvédelmi tárca három lehetőségből választotta ki a V3a-s nyomvonalát, mivel véleménye szerint az összes beérkezett változat közül ez volt a legkedvezőbben értékelhető, főként a környezeti hatások szempontjából.
A Kárpátok alagút, ha megépül, csaknem 11 kilométer hosszú lesz, aminek köszönhetően Szlovákia leghosszabb autópálya-alagútja lesz, és egyben Európa második leghosszabb ikercsöves alagútja a norvég Ryfast alagút után. Az alagút Récsét köti majd össze Pozsonybesztercével.
Az építkezés időigényes, mivel át kell fúrni a Kis-Kárpátokat. Ennek idejét 5-6 évre tervezik, az összköltsége pedig több mint egymilliárd euró lesz. Ha elkészül az alagút, naponta várhatóan 20 ezer jármű haladhat majd át rajta. Andrej Doležal közlekedési miniszter szerint a D1-es és D4-es csomópont, valamint a nullás elkerülő út és a Kárpátok alagút megépülése után érezhető lesz a tranzitforgalom elterelése a D1-es autópályáról.
Ožvald Erzsébet, Pozsony megye közlekedésért felelős alelnöke szerint örömhír, hogy végre előbbre léptünk az évtizedekig tartó egy helyben topogás után.
Emlékezzünk csak vissza az R7-es gyorsforgalmi út körüli huzavonákra, annak a környezeti hatásvizsgálata már 2010-ben megvolt, és csak 2016-ban írták alá a szerződést – mondta a megyei alelnök hozzáfűzve, azért bízik abban, hogy az új kormány felelősen áll majd a projekt megvalósításához.
Ezt a véleményt osztja a Nemzeti Autópálya-kezelő Társaság is, amely szerint a Kárpátok alagút kapcsán jelenleg korai még konkrét időpontokról beszélni.
A kiválasztott nyomvonaltól egyébként leginkább a zarándokhelynek számító Máriavölgy berzenkedett. Bár az autópálya-kezelő társaság szerint a községet alig érintené az építkezés, a település lakói mégis tartanak a zajtól és a légszennyezéstől. Azt mondják, tudják, hogy a falu számára előnyös lesz az alagút, ha megépül, de attól tartanak, hogy az építkezés hatással lesz a településükön lévő szent kút vizének mennyiségére és minőségére is.
Megjelent a Magyar7 hetilap 6. számában.
