Zajlik az élet Ekecsen és Apácaszakállason
Nyolcszáz éves évfordulóját ünnepelte Apácaszakállas, amely 1976-tól Ekecs község részét képezi. Polák László polgármester szerint maguk a helybeliek sem tudják biztosan, hol is húzódik a két település közti határvonal. De nem is ez a legfontosabb.
Apácaszakállas nevét először 1221-ben említik a források, maga a település azonban sokkal régebbtől lakott. Ezt avar kori leletek is bizonyítják, amelyek a falu kataszterében feltárt sírokból származnak. A környéken fekszik az egyik legnagyobb avar kori temető, a templom melletti dombságon, ahol ma már családi házak és kertek sorakoznak.
A környező településeken, Nagymegyeren és Alsógelléren is vannak sírok, amelyekről arra lehet következtetni, hogy a magyarság jelenléte ebben a térségben jóval régebbi az említett nyolcszáz évnél.
A dokumentumok arról is árulkodnak, hogy az eredetileg Zakalusnak nevezett helységben később a Nyulak szigete apácáinak is volt birtokuk. Az eredeti település létezéséről már az 1080-as évekből a bakonybéli apátság emléklevelében találtak említést. A környező települések neveiben is felbukkan a Zakalus kifejezés (Felsőszakállas, Egyházszakállas, Bálványszakállas).
A nyolcszázadik évfordulón Ekecs és Apácaszakállas önkormányzata családi pikniket tartott, amelyen az apácaszakállasi kultúrház udvarában felállították a község kemencéjét, valamint megkoszorúzták a kopjafát.
Csallóköznek ezen a részén mindig is közel feküdtek egymáshoz a falvak, ezért nem véletlen, hogy Ekecs és Apácaszakállas 1976-ban egyesült. A két település között folyt a Csalló, amelyből a Csallóköz elnevezés is származik. Apácaszakállas település 775. évfordulójára az akkori vezetőség kopjafát állított, amelyet Lipcsey György készített.
A két község már a hetvenes évekbeli egyesülés előtt is „közösködött”: az 1960-tól fennálló Arany János Alapiskola, valamint a futballpálya is a két falu határára épült, de az önkéntes tűzoltó-egyesületük is közös. A polgármester ugyanakkor elmondja, mindenkinek fontos megőriznie a gyökereket, és mindenkinek azt tanácsolja, tartsa meg a család, a saját település szokásait, történeteit. Mindemellett a két falurész között érezhető az egészséges vetélkedés. Az önkormányzat képviselői között is arányosan oszlanak meg az ekecsi és az apácaszakállasi munkatársak.
A két település lakossága napjainkban is zömében magyar nemzetiségű, a tíz évvel ezelőtti népszámláláson több mint 90 százalék vallotta magát magyarnak. Ennek megfelelően a községben magyar intézmények működnek, magyar az alapiskola és a két óvoda.
Az alapiskolában napjainkban mintegy 250 gyermek tanul, ám a község egyfajta iskolai körzetnek is számít, hiszen a környező falvakból is járnak ide kisdiákok.
A falu területén működik az egyesített speciális alapiskola, amelynek elvégzése után a diákok továbbtanulhatnak. Iskolabuszt eddig sajnos nem sikerült szerezniük a környező falvakból bejáró nebulók számára, de az SAD a rendszeres beutazók igényeit figyelembe veszi, így a csatlakozás jónak mondható. A két óvodába nagyjából százhúsz gyermek jár.
– mondja a polgármester, Polák László.
A falu területe 6300 hektárnál nagyobb, ami persze nem jelenti azt, hogy a helyiek a mezőgazdaságban találnák meg a boldogulásukat. A helybéli kisüzemek több embert foglalkoztatnak. A szövetkezetben dolgozók száma napjainkban alig 40-50, ami a múltbéli 500 főnek alig az egytizede. De még mindig jelentősnek mondható az állattartás, a marhatenyésztés folyamatosan fejlődik. Zöldségsavanyító üzem is van a faluban, itt nagyjából húszan dolgoznak. Az egyik legnagyobb munkáltató az iskola és az óvodák, de a szociális intézményekben is szükség van a munkaerőre.
Ugyanakkor itt is tapasztalható, hogy sok fiatal távozik a nagyvárosokba, vagy akár a határon túlra.
A településen egyre égetőbb szükség lenne a csatornahálózat kiépítésére, az állam részéről azonban nem tapasztalni nagy segítséget.
A közeljövőben a helyi orvosi rendelőt szeretné a falu felújítani, emellett kerékpárutakat is szeretnének kiépíteni, amire már nyertek pályázati támogatást, ám egyelőre nem tudtak hozzáfogni a munkákhoz.
Az egyháztól nemrég megvásároltak egy régi iskolaépületet, amelyet szeretnének felújítani, és az egyik részét múzeumként használni.
A településen sok a helyi szervezet, találunk itt énekkart, tánccsoportokat, zenekarokat. Bár a járvány időszakában ők sem tudtak aktív tevékenységet folytatni, ezt a jövőben szeretnék pótolni, s érvényes ez a közösségi rendezvényekre is. A sport terén is komoly eredményeket tudnak felmutatni, műfüves- és futópálya épült az alapiskola mellett, köszönhetően a helyi civil szervezetek és vállalkozók példaértékű összefogásának.
A község jó kapcsolatot ápol Levél és Nyúl községgel. A fejlesztések sem álltak le, mindig akad olyan program, amellyel érdemes foglalkozni, Ekecs–Apácaszakállas lakossága pedig nem veti meg a munkát.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/34. számában.
