Zafír, te drága(kő)
Drágakőre lelni természetjárás közben? Ritka dolog, de nem lehetetlen. Ezt bizonyítja a füleki Oravec László, amatőr ásványkutató, akit ma már csak Zafír Laciként emlegetnek a környéken. Nevéhez több, bazaltba ágyazott zafír megtalálása kötődik, amelyek a legnagyobbak Szlovákiában.
Az ásványkutatás világában néha előfordul, hogy egy-egy felfedezés minden várakozást felülmúl. Ezt történt a közelmúltban Oravec Lászlóval, aki olyan zafírra bukkant, amely a szakértők szerint letaszította a trónról a „Császárt”, az eddigi legnagyobb zafírt. A drágakővel László vélhetően újra rekordot dönt.
Több évig tartó kutatás után 2015 végén, Gömöralmágy község határában talált rá Oravec László a bazaltban megbúvó első zafírmintákra, egy Ajnácskőtől nem messzi kőbányában. Ez azért is érdekes, mert Szlovákiában egyébként alig találni drágakövet. A ritkaságszámba menő leletek a Füleki Vármúzeum paleontológiai gyűjteményébe kerültek, és az állandó tárlatot gazdagítják.
– mondta László, aki 2020-ban, megdöntve saját rekordját, még nagyobb drágakőre bukkant.
Utóbbi méreteit tekintve 1,8 cm x 0,7 cm, és a Császár nevet kapta. A szenvedélyes ásványkutató kitartásának és az előkerült példányoknak köszönhetően a zafírok hazai és külföldi gyűjteményekbe kerültek. Az eddigi legnagyobb ajnácskői zafírt egyébként 2016-ban találták, méretei 3,9 x 2,8 x 2,6 mm, súlya pedig 0,265 karát. Eddig több mint 80 darab bazaltba ágyazott zafírt találtak Ajnácskő környékén. A község az említett drágakő egyik legjelentősebb Kárpát-medencei lelőhelye.
A Szalánc-hegységbeli dubniki opálon kívül a zafír az ország egyedüli ismert drágaköve. Jelentőségéről nem csupán a szakemberek, múzeumok és gyűjtők érdeklődése tanúskodik, hanem a tudományos és ismeretterjesztő tanulmányok, valamint az újságokban és folyóiratokban megjelent cikkek egész sora is. Az Ajnácskő környékéről származó zafírról, mint a korund változatáról, először dr. Szádeczky Gyula ásványkutató és geológus számolt be 1899-ben. Az ásványt az ismert paleontológiai lelőhelyen, az Ajnácskő melletti Csontos-árokban találták meg bazaltba ágyazva. 100 évvel később, a Csontos-árok paleontológiai kutatása során, ismét felbukkant a zafír, noha csak üledékben lerakódott, mállott állapotban.
Nagy hő és nyomás alatt keletkezik, így kezd kristályosodni. A környéken, a Cseres-hegység területén lévő bazaltokban fordul elő, mert a bazalt a földköpeny felső részéből, 30-40 kilométeres mélységből jött fölfelé, ahol megvan ez a hatalmas nyomás. Úgyhogy, ha valaki a kőbányákat járja, találhat apró ásványdarabokat – nyilatkozta a geológus.
Oravec László szerint viszont egy ilyen lelet megtalálása hosszú és megerőltető munka, amihez jó, ha nagy adag szerencse is párosul. Mint mondja, fanatikusnak kell lenni.
Az elemzést követően tudományos célokra fogják használni, de múzeumban is kiállítják majd, hogy a nyilvánosság is láthassa – mondta László, aki tavaly, szintén zafír keresése közben, más ritkaságszámba menő leletre is bukkant. Egy 3,6 millió éves tapír lábujjának a csontja akadt a kezébe, amit kedvenc lelőhelyén, a Csontos-árokban talált. A tapírok a környéken a kései pliocén végén éltek.
– magyarázta Vozár Bianka, a Füleki Vármúzeum régésze.
A Gömöralmágy kataszterében talált zafír bemutatására augusztus elején ünnepséget szerveznek, emlékkövet avatnak, illetve tájékoztató táblát állítanak a helyi községháza előtt. Oravec László egyébként még nem adott nevet az új zafírnak, azt szeretné, ha az emberek neveznék el. Az eddig talált zafírok egy részét a füleki vár Bebek-tornyának földszintjén láthatják az érdeklődők.
Megjelent a MAGYAR7 28. számában.
