Workshop Kéménden a legelők ökoszisztémájáról
Még tart a háromnapos rendezvény Kéménden a legelők ökoszisztémájáról, a védett területek legeltetés általi védelméről. A jelenlévők a téma szakértői és felelősei. Az előadásokon kívül terepre is kimennek – a helyi Patácsokra, Tóth Attila farmjára Kiskeszire és a Kosa Estate farmra az ebedi hegyen. Az eseményt a Visegrádi Alap támogatta.
Grman Balázs szervező elmondta, a község pályázott a workshopra. Kéméndnek is vannak európai jelentőségű sós síkságaik, amiket legeltetéssel próbálnak védeni. A Patácsok területének megújításához szakemberek segítségét vették igénybe, mára már legel a területen szürke marha csorda és lovak is. A szürke marhák mindegyike nevesítve van, és a levágásig ott borjadzik és él a legelőn. Ezzel a családok – főleg kéméndiek – egészséges marhahúst tehetnek családjuk asztalára, s ráadásként a sósokon újra kialakul az eredeti növényzet.
Bacsa Krisztián, a Pozsonyi Természetvédelmi Egyesület (BROZ) tagja prezentációban számolt be arról, hogy egyesületüknek milyen tapasztalatai vannak a legeltetéssel kapcsolatban.
A szakember elmondta, az őskorban a hatalmas növényevő állatok formálták a természetet, majd az ember legeltetett, de az állattartás fokozatosan az istállókba majd a nagy farmokra szorult.
Elkezdődött a legelők szántófölddé alakítása és az erdők telepítése. A legelők fokozatosan eltűntek, ám ez baj, mert a Közép-európai vegetáció a legelők és a fás területek váltakozására épül.
– fejtette kis Bacsa Krisztián.
Részt vett a workshopon Leléd polgármestere Dajcs Richard is.
„A lelédi kataszter 95 százaléka zöld terület. Húsz év után sikerült elintéznünk az úrbért és a falu visszakapta saját tulajdonba ezeket a legelőket. Létezik már legeltetés a falu körül, látszik a pozitív hatása, de a mértékét még lehetne és kellene is növelni. Ehhez keresek itt segítséget és inspirációt.
– fogalmazott Leléd polgármestere.
