Vezekényben dolgos, jólelkű emberek élnek

A régi nevén Pozsonyvezekény a Nagyszombati kerületben, Galánta és Dunaszerdahely között fekvő vízközi község. A falu a tizenkilencedik század elejétől az Esterházy család tallósi uradalmának része volt. A két falut ma a forgalmas 507-es főút és egy romantikus szépségű, a Feketevíz partján haladó kerékpárút köti össze.

Vezekény ma a mátyusföldi kisközségek közé tartozik. Közel ezerkétszáz lelket számlálnak a faluban, ahol jó szívvel és segítő szándékkal fogadják az ideérkezőt. A mátyusföldi, javarészt magyar ajkú falvakban egyébként – talán a ki- és betelepítések nyomasztó hatása miatt – régi szokás, hogy az idegenből betelepülő, beházasodó hazaiakat „gyüttmenteknek” tartják, és csak hosszú évek után kezdik el a magukénak érezni őket. Míg más községek lakosai nehezen engednek fel, addig a vezekényiek sokkal nyitottabb embereknek tűnnek. Példának okáért a tavaly hivatalba lépett fiatal polgármesterük sem tősgyökeres vezekényi.

A füleki származású Zupko Tamás tizenkét évvel ezelőtt, ifjú házasként költözött ide. Mint mondja, azért választották lakóhelyül Vezekényt, mert az itt élő emberek kedvesen viseltetnek mindenki iránt, az érdeklődőket azonnal bevonják a közéletbe.

Amellett, hogy a vezekényiek jólelkű emberek, dolgosak is. Galánta, Dunaszerdahely és a főváros közelsége révén szinte a nullával egyenlő a munkanélküliség, a lakosság egynegyede helyben, a mezőgazdasági vállakozóknál, a vezekényi nyomdában vagy a környező községekben talál munkalehetőséget. A közösségi, önkéntes feladatokra is mindig akad jelentkező.

A statisztikák szerint Vezekényen növekedett a születési arány, és módszeres munkával a magyar közösségnek is meg tudják nyerni a fiatal, magyar ajkú családokat. A polgármester kiemeli, hogy az idén sikerült meghonosítaniuk a községben a Ringató és a Szülők iskolája foglalkozást. Ennek köszönhetően szépen épül a közösségi és a magyar kultúra, amelyet egyébként is óvnak Vezekényen.

A faluban magyar tannyelvű óvoda és alsó tagozatos általános iskolát találunk, szakmailag kiválóan felkészült és szerető tanító nénikkel, akik az idei tanévben egy sérült kisgyermek integrációját és ellátását is vállalták. Az iskolában jelenleg 18 kisdiák tanul, jövőre várhatóan huszonegyre növekszik a számuk. A szlovák a és magyar nemzetiségű emberek egymás mellett élése békés és konfliktusmentes a faluban, a szlovákok megszokták, hogy a vízkeleti gyűjtőiskolába, vagy a közeli városokba hordják a gyermekeiket.

Vezekényen a közösségi élet is jól működik, a képviselő-testület pedig folyamatosan dolgozik ennek a szinten tartásán és a fellendítésén. A középiskolás korosztály a Suviksz ifjúsági klubban találkozik, a helyi közösségi házban, amely a falu egyik legrégebbi épülete. Itt található a nyugdíjasok találkozóhelye, kiskonyhája és egy, a helyiek által létrehozott és rendben tartott fitneszterem.

A vezekényi futball közel kilencvenéves történetre tekinthet vissza, a felnőtt csapat a járási első osztályban játszik a szomszédos falvakkal egyetemben. Az U19-es csapatba több szomszédos faluból is érkeznek gyerekek.

Zupko Tamás büszkén újságolja, hogy harminc év után sikerült megújítani az asztaliteniszt, van már saját csapatuk, amely a járási bajnokságban játszik. Az edzéseket a helyi kultúrházban tartják, ahová már adogatógépet is sikerült beszerezniük. A polgármester örül, hogy tizenéves fiatalok is elkezdtek az edzésekre járni, és érdekli őket ez a szép sport.

– Büszke vagyok arra, hogy a kultúrházat sikerült megtölteni élettel. Egyik nap Ringató van, másnap modern tánc, jóga, gimnasztika, majd asztalitenisz. Kicsik és nagyok, nők és férfiak egyaránt járhatnak sportolni, vagy közösségi életet élni – mondja a polgármester.

A kultúrházban szinte heti rendszerességgel tart próbát a Csemadok helyi szervezetének Görbe Tükör színjátszó csoportja, amelynek maga a polgármester is aktív tagja.

A színjátszó csoport már elnyerte az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál fődíját, nívódíját, az idén pedig a zsűri különdíját is.

A polgármester szerint nagyon fontos, hogy kiépüljön a kerékpárút hálózata a szomszédos falvak, Tallós, Feketenyék és Hidaskürt felé. A vezekényiek többsége Tallósra jár orvoshoz és gyógyszertárba, hiszen a falunak nincs saját egészségügyi központja. Az idősebb generáció számára mindig is Tallós volt a természetes központ. A jövőben Vezekényen is szeretnék a turizmusra helyezni a hangsúlyt, ehhez nagy segítség az Öreg Feketevíz Helyi Akciócsoporthoz való tartozás és a pályázati lehetőségek kihasználása.

A községben találjuk egyébként Mátyusföld egyik legkedveltebb és kiváló gasztronómiai szolgáltatásokat nyújtó éttermét is, a Vén Diófát, ahova érdemes betérniük a jó magyaros étkek és a finom borok kedvelőinek.

A vezekényi lakosok számára egyértelműen az elképesztően sűrű teherforgalom jelenti a legfőbb problémát.

A községen áthaladó 507-es főúton napjában több ezer kamion robog keresztül, rongálva az utak és az épületek minőségét, csökkentve a lakosok komfortérzetét.

Zupko Tamás szerint a Galántát Dunaszerdahellyel összekötő kerülőút megépítése jelentené a megoldást. A falun belül a járdák megjavítása lenne az elsődleges cél, ezt az idei évre be is tervezték, akárcsak a kerékpárutak és az óvoda konyhájának felújítását. Közben a közösségi épület rendbetételére  keresik a forrásokat, miközben módosítanák a falufejlesztési tervet is, hogy új építkezési telkeket alakíthassanak ki.    

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/1. számában.