Veszélyben van Pozsony megye
„Közép-Európa legnagyobb ivóvízkészlete a Csallóközben van. Ezen a védett területen legfeljebb négy településnek nincs közcsatornája. A mi megyénkben pedig a települések összesen egynegyedének, ami riasztó adat” – írta közösségi oldalán Juraj Droba, Pozsony megye elnöke hozzáfűzve, nemcsak a víz szennyezettsége jelent veszélyt a megye és lakói számára, hanem a lég- és talajszennyezettség is.
Komoly veszéllyel fenyeget az is, hogy a hulladéklerakók elavultak, mi meg hatalmas mennyiségű szemetet termelünk, és csak elenyésző hányadát hasznosítjuk újra. És ez csak néhány példája a veszélyforrásoknak, amelyekkel szembesülnünk kell, mondta.
A gazdálkodókat meg a hosszan tartó szárazság aggasztja. A láthatatlan következmények azonban még súlyosabbak, mint például a káros levegő- vagy vízszennyezés. Éppen ezért a lehető leghamarabb szigorú intézkedéseket kell bevezetnünk az éghajlatváltozás negatív hatásainak mérséklésére és a biodiverzitás védelmére” – jelentette ki a megyeelnök.
A megye szakemberei ezért olyan hatékony és korszerű megoldásokat dolgoztak ki, amelyek megvédik egészségünket és a természetet is. A megye az Európai Bizottságtól (is) segítséget vár ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítására.
A Pozsony megyei közúti közlekedésből származó gázkibocsátások csaknem 40 százalékát teszik ki a közúti közlekedés teljes szlovákiai gázkibocsátásának” – mondta a megyeelnök.
A szén-dioxid mellett nagy problémát jelent a porszemcsék túlzott aránya is a levegőben, ami légzési nehézségeket vagy allergiát okozhat. De Droba szerint Pozsony megyében rendkívül nagy mennyiségű települési hulladék is keletkezik. Szlovákiában a pozsonyi nagyvárosi megye a második helyen áll az összes megye közül a hulladéktermelésben. És a megyében alacsony, mindössze 36 százalékos az újrahasznosítási arány, ráadásul az elkövetkező években több hulladéklerakó élettartama is lejár” – fűzte hozzá a megyeelnök.
Pozsony megyében vannak olyan energiaintenzív gazdasági ágazatok, amelyek Szlovákia teljes fogyasztásából az áramfogyasztás 25%-át, a földgázfogyasztásnak pedig több mint 30%-át teszik ki. Szlovákiában a központi államigazgatási szervek középületeinek egyharmada Pozsonyban található, amelyek rendkívül energiaigényesek, de kevés megújuló energiaforrást használnak. 75 százalékuk pedig komplex felújításra szorul. A megyei önkormányzat hangsúlyozza, hogy
a megújulásba történő beruházások jelentősen, akár 60%-kal is csökkentik az energiafogyasztást és a CO2-kibocsátást.
A közvilágításban is energiát kell megtakarítani, ami Pozsonyban akár kétszer olyan energiaigényes, mint például a bécsi közmegvilágítás.
A megye szakemberei a megoldási javaslatok közt a közcsatornák kiépítését és korszerűsítését, ezen belül szennyvíztisztító telepek építését és korszerűsítését is, továbbá a környezeti terhelések megszüntetését és kármentesítését, valamint a szennyezett területek szennyeződésmentesítését nevezik meg.
„Az említett nagyberuházási projektek közül egyiket sem tudjuk külső forrás nélkül megvalósítani. Ezért arra kértük az Európai Bizottságot, hogy hagyja jóvá a források átcsoportosítását a Pozsony megyében megvalósuló projektekre” – mondta Droba, aki támogatását fejezte ki a kormány képviselőinek az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásaik során a 10%-os átcsoportosításról.
