Új kihívások a digitális média térnyerése idején – KÉPEKKEL
Lengyel Emese, Junior Prima-díjas újságíró-szerkesztő, a győri Széchenyi István Egyetem tudományos segédmunkatársa, szabadúszó tanácsadó A hír, az érték és a hírérték ma címmel, március 10-én a komáromi Zichy-pont Közösségi Központban tartott interaktív szakmai műhelyt újságírók és kommunikációs szakemberek részére. Az ingyenes workshopot Magyarország Kormánya Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta, szervezője pedig a helyi Villa Camarum Polgári Társulás volt.
Kiss Réka, a házigazda társulás egyik „motorja” üdvözölte meghívott magyarországi vendégét és az érdeklődőket. Hangsúlyozta: mivel a média világa állandóan változik, ezért elengedhetetlen az, hogy az újságírók folyamatosan lépést tartsanak a technológiai és társadalmi fejlődéssel. Az újabb és újabb eszközök és platformok megjelenése lehetőséget ad arra, hogy az információkat egyre gyorsabban és hatékonyabban juttassuk el az olvasókhoz. A digitális média térnyerése új kihívásokkal is párosul, amelyekre az újságíróknak is fel kell készülniük. Nyitottnak kell lennünk az interaktív és multimédiás tartalmak létrehozása iránt, ekképp biztosítva azt is, hogy munkánk releváns és értékes maradjon a gyorsan változó világban.
Az esemény elméleti és gyakorlati ismeretekkel gazdagította a különböző korú résztvevőket. A szünetben arra is jutott idő, hogy a Komáromban már több alkalommal előadott Emesét kifaggassam a workshoppal kapcsolatos szándékáról és annak részleteiről.
„Legutóbb az itteni II. Lehár Ferenc Operettfesztiválon azért is volt indokolt a jelenlétem, mert a doktori disszertációmat is éppen az operettről írom, miközben médiás múltam, jelenem szintén van. Ez utóbbi kapcsán nagyon érdekelnek az időszerű trendek azért is, mert úgy tartalomkészítőként, mint olvasóként nagyon nehéz kitűnni a jelenlegi nagy médiazajban. Az említett fesztiválon elhangzott előadásomon kívül, e városban korábban egy újságírói workshopot is tartottam, amely arról szólt, hogy miként lehet elérni az otthoni és a külhoni magyar nyelvű sajtóban azt, hogy felfigyeljenek ránk. Akkor arról is beszélgettünk, hogy az országhatár két oldalán dolgozó újságírók miként lehetnek kapcsolatban egymással, s hogyan generálhatunk tartós médiafigyelmet Komáromnak és az itteni nagyszabású kulturális rendezvényeknek. Most pedig Kiss Réka engem a Zichy-pontba azért hívott meg, hogy a jelenleg adott médiatérben megvalósuló videó-, podcast- és posztkészítéssel, illetve a TikTok adta lehetőségek kiaknázásával kapcsolatban utat mutassak a jelenlevőknek” – magyarázta Emese.
Nos, az önkéntes ismeretgyarapítóknak pedig felvázolta, hogy mi is az a médiatér, hogyan működik a TikTok és több más trendi platform, valamint izgalmas statisztikai adatokat is elárult, melyek közül néhány az alsó képgalériánkban szemrevételezhető. Mint mondta: a közös együttlét gyakorlati részében azzal a nehézséggel szembesült, hogy számára ismeretlen érdeklődőkkel kellett együttműködnie, s mivel többen más helységből érkeztek, még ők se mindnyájan ismerték egymást. Persze, mindkét fél ügyesen vette az akadályokat…
„Az érdeklődőket párba állítottam oly´ módon, hogy egy négy lépésből álló feladatot kellett megoldaniuk. A közös munka gyümölcse pedig egy helyesen megvágott, kész TikTok videó lett. Közben a felmerült kérdésekre is szívesen válaszoltam, hangsúlyozva, hogy nincs rossz kérdés, valamennyi választ érdemel. Remélem, hogy mindenkinek segítettem a válaszaimmal és információimmal, hiszen ez volt a célom” – nyilatkozta.
Rámutatott: a jó minőségű, rövid kisvideók készítése közben fontos, hogy azok elején legyen egy jó, figyelmet vonzó felütés, tartalmazzanak jó zenét és mutatós vizuális világot.
„A felgyorsult jelen útja ez, de nem szabad lemondanunk a hosszabb videók készítése közben megszokott minőségről és az igényes vágásokról sem. A TikTok algoritmusa pozitívan értékeli a vágások létét. Bár arra nincs biztos recept, hogy egy tartalomkészítőnek pontosan mitől lesz hatalmas követettsége, de az mindenképp előnyt jelent, ha az illető önazonos, autentikus, nem unalmas, s átad egy életérzést. Tény, hogy nem mindenki való tiktokernek” – szögezte le.
Miközben sokan legyintenek azon, hogy a TikTok az igénytelen tizenévesek gagyi platformja, butyuta tartalmak tömkelegével, Emese úgy véli: „Ha ez így lenne, akkor a vásárlóképes célcsoportot kereső nagyvállalatok elkerülnék a TikTokot, de ennek éppen az ellenkezője igaz! E cégek ott a 25 év feletti, fizetőképes célcsoportot is elérik, s e platform segítségével, egy-egy meggyőző reklám hatására el tudják adni a különféle termékeiket”.
Kiemelte: a politikusok is, főleg a választási kampányuk során szívesen időznek a TikTokon, ekképp is növelve saját győzelmük esélyeit.
„E pekingi székhelyről irányított cég, a ByteDance (a TikTok vezérigazgatója pedig egy szingapúri üzletember) az amerikai felhasználók hatására terjedt el Európában is. Bár azt a Biden-kormány be akarta tiltani, ám az elnökváltás után Amerikában türelmi időt kapott, a folytatás pedig még kérdéses. Közben egy másik távol-keleti cég hasonló alkalmazásának a felhasználói egyre többen vannak, s előfordulhat, hogy majd sokan ahhoz pártolnak át. Bárhogy is lesz, az ilyen formátum iránt napjainkban igény mutatkozik, s pozitív célok érdekében érdemes kiaknázni az abban rejlő lehetőségeket!” – búcsúzott Lengyel Emese, megismételve jótanácsát: „Mindenki tudatosítsa, hogy a világháló nem felejt, vagyis ami egyszer oda felkerül, az ott is marad, s az internet népére pedig az erős, gyakran kíméletlen kritika jellemző…!
