Tisztelgés Szenczi Molnár Albert emléke előtt
Október 4-én Szencen, a Városháza előtti parkban vette kezdetét az 55. Szenczi Molnár Albert Napok a nagy magyar református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író és műfordító szobrának megkoszorúzásával.
A Csemadok több mint fél évszázada emlékezik meg Szenczi Molnár Albertről, akit méltán állíthatunk példaképül a magyarság elé, tudását nemzete javára fordította, megküzdve szegénységgel, de hűen szolgálta nemzetét, mondta köszöntő beszédében Neszméri Tünde Pozsony megyei képviselő, a Csemadok Országos Elnökségének tagja. A köszöntő előtt Korpás Lilla előadásában József Attila Magyarok című versét hallhatta a közönség.
Idén a város nagy szülöttének emléke előtt tisztelgő ünnepségen az ünnepi beszédet Molnár Árpád, a szepsi hívek református lelkésze mondta, aki beszédében kiemelte, mivel az idei év Szenczi Molnár Albert emlékéve, munkásságáról, szolgálatáról Kárpát-medence-szerte megemlékezik a református egyház, különböző szakmai konferenciák, lelkésztovábbképzők témája, de maguk a gyülekezetek is megemlékeznek róla születésének 450. évfordulóján. A 55. Szenczi Molnár Albert napok rendkívül nívós és gazdag programsorozata is ezeknek a megemlékezéseknek a sorát gazdagítja, mondta
Molnár Árpád szerint emlékezni pedig azért fontos, mert a történelem szolgálata nemcsak a száraz adatokat kronológiai sorrendbe rakásából áll, hanem elsősorban abból, hogy megismerjük azokat az összefüggéseket és folyamatokat, amelyek a történéseket megelőzték vagy előidézték azokat az eseményeket, amelyek azóta is hatnak és meghatározzák az identitásunkat, gondolkodásunkat és életünket.
– fűzte hozzá a lelkész.
Beszédében arra is kitért, hogy Szenczi Molnár Albert élete és életműve mélyen a Szentírásban gyökerezik.
– fogalmazott az ünnepi szónok, aki azt is elmondta, jórészt Szenczi Molnár Albertnek köszönhetjük a kálvini reformáció tanításának elterjedését a Kárpát-medencei magyarság közt.
„Az általa fordított Heidelbergi Káté ma is egyik legfontosabb hitvallási iratunk, a konfirmandusaink által használt Kiskáté elődje és alapja. Az általa készített latin-magyar szótárral sok magyar diáknak segített a deákok nyelvének elsajátításában. Magyar nyelvtankönyve a nyelvtudósok soraiba emelte őt” – fűzte hozzá.
Szenczi Molnár Albert életpályája napjainkban is például szolgálhat sokunk számára.
„Bár élete nagyobb részét külföldi, európai városokban és egyetemeken töltötte, ott alkotta meg a sok kiadást megélt műveit, mégis többet tett honfitársai művelődése és felemelkedése érdekében, mint sok otthonmaradt társa. Úgy volt európai, művelt és a világra nyitott, hogy hű maradt magyarságához, ragaszkodott szülőföldjéhez, és nem kis személyes áldozatok árán azon fáradozott, hogy segítse hazája és az otthoniak művelődését, hitben való növekedését” – fogalmazott Molnár Árpád lelkész.
Szellemi örökségéhez pedig úgy lehetünk hűek, ha a példáját követve egyszerre leszünk nyitottak a világra és ragaszkodunk nemzeti és hitvalló gyökereinkhez.
Egyszerre leszünk európaiak és magyarok. „Egyszerre törekedjünk hitünk gyakorlására és elmélyítésére – a zsoltárok éneklésével is –, miközben tudományt, műveltséget ragasztunk hozzá. Egyszerre legyünk igényesek az Ige tanulmányozásában, megértésében és megélésében, és nagyvonalúak a felebarátaink szeretetében” – fűzte még hozzá az ünnepi szónok.
Az ünnepi beszéd után a résztvevők megkoszorúzták Szenczi Molnár Albert szobrát. Az ünnepségét megtisztelte jelenlétével Szebelédi Kata, a Pozsonyi Magyar Nagykövetség elsőbeosztottja, Bárdos Gyula a Csemadok országos elnöke, valamint Szenc Város polgármestere Pavol Kvál és elöljárója Jarmila Répásyová is.
A koszorúzási ünnepséget követően a szenci Labirintusban nyitották meg a Csemadok megalakulásának és első évtizedeinek, valamint a Szenczi Molnár Albert Napok történetét bemutató kiállítást. A megnyitó ünnepséget a Cantate Domino Kórus fellépése színesítette, Süll Kinga vezetésével.
Neszméri Tünde, a Csemadok Országos elnökségének tagja portálunknak elmondta, a kiállított panelekből megismerhetjük a Szenci Molnár Albert Napok első 50 évének történetét, valamint az ötvenes óta eltelt 5 rendezvénysorozat néhány fényképével emlékezünk. „Szerencsére egyre több település Csemadok-alapszervezete veszi ki a részét a Napok szervezéséből és emlékeznek meg Szenczi Molnár Albert munkásságáról. Nagy örömömre szolgál, hogy nemrégiben szülőfalum, Dunasápújfalu is csatlakozott ehhez, aminek azért van jelentősége, mert Molnár Albert naplója szerint nagyon sokat járt Sápra, a rokonaihoz, hiszen a család előbb ide került Székelyföldről, majd innen költöztek Szencre, a községi krónikánk szerint” – mondta a megyei képviselő.
A kiállítás másik részével a Csemadok 75 évére emlékeznek, annak megalakulását ismerhetjük meg a roll upokon feltüntetett emlékek segítségével is. „A magyarság huszadik századi történetében terhes vészkorszakok váltották egymást. Gondoljunk csak az első világháborúra, a Trianonra, az igazságért folytatott küzdelmeinkre, a még borzasztóbb második világháborúra, majd az azt lezáró békére, ami a magyarság számára súlyos következményekkel járt, hiszen további településeket adtak át Csehszlovákiának.
A párizsi béke megkötése sem hozhatott megnyugvást az itteni magyaroknak, hiszen százezrek voltak hadifogságban és százezreket jelöltek ki áttelepítésre, deportációra. Állampolgárságuktól megfosztva éltek őseink a saját szülőföldjükön. Amikor a jogfosztás évei megszűntek, magyar lapot alapíthattak és a településeken végre magyarul beszélhettek egymással az emberek a nyílt utcán, elkezdtek esztrád csoportokat, éneklő és tánccsoportokat alapítani a magyarok.
Majd 1949. március 5-én megalakult a Csemadok, ezután pedig sorra alakultak meg az alapszervezetek, itt a mai Szenci járás területén is” – mondta a kiállítás margójára Neszméri Tünde, aki a kiállításmegnyitón a „Vezérelj, Uram, utaidban – Szenczi Molnár Albert emlékezete szülőföldjén” című könyvet is bemutatta, amely a napokban jelent meg a Csemadok Szenci Területi Választmányának gondozásában.
Az 55. Szenczi Mollnár Albert Napok részletes programját ITT találják.
