Tisztelet Szent László királynak
Idén kicsit rendhagyó módon előadással, fotókiállítással, szentmisével és egy koncerttel tisztelegtek Pozsonyban Szent László királyunk emléke előtt a Csemadok Országos Tanácsa, Pozsonyi Városi és Szenci Területi Választmánya szervezésében.
László-nap délelőttjén Szent László ábrázolások a Felvidéken címmel Görföl Jenő képeiből nyílt fotókiállítás a Csemadok pozsonyi központi épületének Rákosi Ernő termében, majd Gál Péter művelődésszervező, Szent László-kutató Népünk szívében élő Szent László király címmel egy vetített Kárpát-medencei képes körútra kalauzolta el a Duna utcai magyar tannyelvű gimnázium elsős diákjait, akiket Neszméri Tünde, a Csemadok ifjúságért felelős elnökségi tagja köszöntött.
Gál Péter, aki előadásával a diákok érdeklődését kívánta felkelteni Szent László személyisége iránt, azt is kiemelte, miként képes Szent László öröksége hatni napjaink emberére.
Az előadó, elsősorban a székelyföldi és csángó Szent László-kultusz nyomán haladva hangsúlyozta, fontos, hogy a világot őseinkhez hasonlóan mi is egységben lássuk, amint azt rendkívül szépen leírja az alábbi archaikus csángó ima is, amelynek egyetlen mondatában benne van az egész világtörténelem: Ég szülte Földet, Föld szülte fát, Fa szülte ágát, Ága szülte bimbaját, Bimbaja szülte virágját, Virágja szülte Szent Annát, Szent Anna szülte Máriát, Mária szülte Jézus Urunkat a világ megváltóját. Ámen. Az előadó szerint mindnyájan magunkban hordozzuk a múltat, ami a mi gyökérzetünk, a múlt tehát mi, magunk vagyunk.
Az előadás után a diákok megtekintették Görföl Jenő fotókiállítását.
– A Szent László-fotók ötlete tulajdonképpen úgy jött, hogy annak idején Kovács Lászlóval együtt Csemadok-titkárként végigjártuk az Árpád-kori csallóközi templomokat, én fotóztam, és a képekből született egy kiállítás is. Ezt meglátva valaki aztán arra buzdított bennünket, hogy folytassuk ezt a munkát – fogalmazott lapunknak a fotós, Görföl Jenő.
– Láttuk, mennyi lehetőség van ebben, és elkezdtük ezeket fotózni. Amikor aztán elegendő anyag gyűlt össze, megszületett A magyar szentek ábrázolása Szlovákia középkori templomaiban című tematikus kötetünk – mondta Görföl, hozzátéve, mindeközben nagyon sok Szent László-ábrázolásra bukkantak a Felvidéken is.
Ezekből körülbelül ötven fotó került kiállításra a Csemadok-székházban Pozsonytól egészen Leleszig, amelyek között vannak képekről, freskókról, konzolokról, de zárókövekről készült fotók is.
– mondta Görföl Jenő, amihez még annyit fűzünk hozzá, hogy a település címere ma is védőszentjét, Szent László királyt ábrázolja.
Kora este a Prímáspalota Szent László kápolnájában került sor a Tisztelet Szent László királynak című hagyományos emlékműsorra, amelyen Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az emlékest ezúttal is szentmisével vette kezdetét, amit Molnár Tamás atya, a pozsonyi katolikus hívek lelkipásztora celebrált.
– Fontosnak tartom, hogy itt, Pozsonyban, ebben az egykori koronázóvárosban is megemlékezzünk a magyar szentekről és királyokról. Nemcsak azokról, akik itt voltak megkoronázva, hanem azokról is, akikhez a szent korona valamilyen formában kapcsolódik, ezek egyike Szent László – fogalmazott lapunknak Molnár Tamás atya a szentmise után. Hozzátette, Pozsonyban van egy Szent László-templom is, de van egy Szent László-kápolna is a Prímáspalotában, s ha az őseink fontosnak tartották ebben a városban szent királyunk tiszteletét, akkor mi, ma itt élő magyarok se feledkezzünk el az elődeinkről.
– Az én szülőfalumban, Bényben is a kutacska legendája visszamegy egészen addig, hogy Szent László szúrta le ott, az avar sáncok tövében a kardját, hogy a szomjazó katonáit megitassa, de sok más helyen is él ez a csoda a hagyományban. Az, hogy ennyi helyen elterjedt a tisztelete, azt is jelenti, hogy az emberek valóban hittek abban, hogy ha ilyen csodát tud tenni, akkor érdemes a segítségét kérni, mert más csodát is ki tud az Istentől az emberek számára esdeni – fűzte hozzá az atya.
A szentmise után Üdvözlégy, kegyelmes Szent László király! címmel Gál Péter művelődésszervező mondott ünnepi köszöntőt, aki a Szent László-kultuszról szóló előadásában egyebek mellett arról is szólt, hogy egy nemzet akkor válik kereszténnyé, ha a nemzeti eszményeit keresztelik meg.
Mindezt több, az életéből vett példával és Szent László-legendával is szemléltette. Az egyik legismertebb, legtöbbet ábrázolt talán az a kunokkal Cserhalmon vívott csatajelenet, ahol az egyik kun magával ragad egy székely szűz lányt, László azonban utána eredt, lefejezte a kunt és kiszabadította a leányt.
– Ez a jelenet azonban magasabbrendű tartalmat nyer évszázadokra vonatkozóan, felkerül a székely és szepességi templomok falára, mint egy magyar keresztény modellkép – mondta az előadó. A felek harci tétje valójában az, hogy a mi világunkban tartsuk meg az Istenszülő Anyát, ezt a hitet, tette hozzá.
Megjelent a Magyar7 2024/27. számában.
