Testvértelepülések: miről szól a kapcsolat?
Április utolsó vasárnapja a testvérvárosok világnapja. Ma már talán nem is találni olyan várost vagy falut, amelynek ne lenne legalább egy külföldi testvértelepülése. De miről is szól az ilyen kapcsolat? A meghatározás szerint két közigazgatási egység szövetsége, amelyet kölcsönös látogatások, közös rendezvények és más kapcsolati formák éltetnek. Testvértelepülési kötelékeikről a Párkány környéki települések vezetőit kérdezzük.
A magyar nemzetpolitikai államtitkárság is meghirdette a testvértelepülési kapcsolatok erősítését az elszakított nemzetrészek községei, városai, illetve az anyaországi települések között. Pályázati úton segíti is a közösségi, illetve a gazdasági kapcsolatok kialakítását, fenntartását és fejlesztését.
Régen alacsony vízálláskor az emberek gyalogosan átjártak az Ipoly folyón a túlpartra, és családi kapcsolatok is kialakultak a lakosok között. Emberemlékezet óta együtt dobják a télűző kiszebábut az Ipolyba.
A turisztikai fejlesztések is fontosak a Duna mindkét partján – tájékoztatott Izrael Gergely polgármester. Kitért arra is, hogy a magyarországi Alsómocsoláddal és az erdélyi Gyergyóremete községekkel is van együttműködési szerződésük. Mindhárom település különleges természeti adottságokkal rendelkezik és a turizmus fejlesztése mindenütt nagyon fontos, főleg ezeket a kérdéseket tudják hármasban megbeszélni.
Farkas Iván Muzsla polgármestere szerint a testvértelepülési kapcsolatokat nem szabad erőltetni. 2007-ben szentesítették négy település, két szlovákiai és két magyarországi együttműködését. Ez a kapcsolat Muzsla, Brusno, Mogyorósbánya és Pilisszentlélek között 2015-ben megszakadt, bár formálisan máig érvényben van.
Mi voltunk ugyanis az utolsó község, amelynek a Komárom és Párkány közötti szakaszon hiányzott a testvértelepülési kapcsolata a Duna túlpartján lévő várossal. Nyergesújfaluval közös kulturális rendezvények, önkormányzati ülések, borászati találkozóink vannak, élő a kapcsolat az óvodák, az iskolák és a sportklubok között is. Közös rendezvényekre is szoktunk pályázni, másra nem, mert város lévén nekik más beruházási céljaik vannak, mint nekünk. De más közeli településekkel, mint például Ipolydamásd vagy Pelbárt, már pályáztunk befektetésekre is – mondta Farkas Iván.
Szlovákiában elsőként Muzslán hozták létre határon átnyúló pályázatból a borászati szolgáltatói házat, amely a szőlészek és borászok számára nyújt segítséget. 2017-ben Balatonszárszóval vették fel a kapcsolatot, s ugyan még a hivatalos szerződést nem kötötték meg, gyakorlatilag testvértelepülésként működnek. A balatoni falu egykori neves lakója, Csukás István költő, író és mesemondó példáját követve a gyerekekre és a családokra összpontosítanak, így rengeteg Balatonszárszón a gyerekprogram. A muzslai családok megszerették a települést és már egyénileg is odalátogatnak.
– Az alapiskolánk diákjai nyári táborba, iskolai kirándulásra járnak Balatonszárszóra. Élénk a kapcsolat a sportklubjaink között is, egymást látogatják a diákcsapatok nemzetközi tornáin.
Méri Szabolcs polgármestertől megtudtuk, a kis visegrádi együttműködésben a szlovákiai Szőgyén, a magyarországi Tata, a csehországi Bystřice és a lengyelországi Pinćów vesznek részt. Mindez Tata kezdeményezésére jött létre, amikor a saját nemzetközi együttműködésükbe addigi testvértelepüléseiket is igyekeztek bevonni.
A „négyek” 2005-ben egy európai uniós pályázatot is benyújtottak kulturális rendezvényekre, amely nagyon sikeres volt. Azóta is évente látogatják egymást, ám minden településen tapasztalják, egyre kevesebb pénzt tudnak erre a célra elkülöníteni. Szőgyénnek a délvidéki Magyarkanizsával és az erdélyi Szovátával is gyümölcsöző a kapcsolata. A településeket szintén Tata által ismerték meg. Szőgyén Európa Diplomát kapott a nemzetközi partnerség különösen magas szintű ápolásáért.
Ozsgyáni Zsuzsanna, Tata város nemzetközi kapcsolatokért felelős referense szerint a Szőgyénnel kötött barátság Tata legsikeresebb testvérkapcsolatává vált.
Ezek pedig Esztergom, Bruntál, Castellano, Baraolt, Noví Bečej, Klobuck és Kőbánya.
Jómagam azt vártam a testvértelepülési együttműködéstől, hogy szakmailag tudunk egymástól tanulni, más települések tapasztalataiból meríteni, de ez gyengén működik. Ami viszont nagyon pozitív, hogy a kultúra területén jól megy az együttműködés, ami sokszor már nem is az önkormányzatokon keresztül zajlik, hanem az iskolák, a könyvtárak és a civil szervezetek közvetlenül beszélik meg egymással elképzeléseiket – fejtette ki Szabó Eugen, Párkány polgármestere, aki kitért arra is, hogy ha van valahol egy agilis önkormányzat, velük akkor is jól megy a közös munka, ha nincsenek partneri viszonyban.
– Ezeknek a kapcsolatoknak nem azért kell működniük, mert eldöntötték az önkormányzatok, hanem azért, mert a szakemberek, az intézményvezetők megtalálták egymáshoz az utat és ki tudnak valami pluszt hozni az együttműködésből.
Bartnak három testvértelepülése van, de már nem olyan szorosak a kapcsolatok, mint a múltban, tudtuk meg Hubacs Sándor polgármestertől. A rábaközi Faráddal már ötven évvel ezelőtt kezdődött a barátság és együttműködés.
– Annak idején a foci hozta össze a két községet, s mivel oda-vissza családoknál voltak elszállásolva, ezek a baráti kötelékek szinte a mai napig megmaradtak. Bajnával 2013-ban írtuk alá a testvértelepülési szerződést. Akkoriban bőkezűen támogatták a még meglévő kisiskolánkat és a sport terén is együttműködtünk. 2016-ban pedig egy Chomutov melletti kis cseh faluval kerültünk baráti kapcsolatba egy brüsszeli pályázat révén, amelyhez három településnek kellett partneri kapcsolatban lennie. Mivel a csehországi testvértelepülésünk messze van, a kapcsolatok nem túl szorosak, legutóbb tavaly voltak nálunk községünk első írásos említésének 800. évfordulóján – tájékoztatott Bart polgármestere.
Többen vallják, egy testvértelepülési kapcsolatban az érintett városoknak, községeknek már-már kötelessége támogatni egymást kulturálisan és erkölcsileg, s ha szükséges, akkor anyagilag is. Ezenfelül mindenképpen érdemes és fontos tanulni egymástól, tapasztalatokat szerezni, és azokat megosztani a másikkal.
Megjelent a Magyar7 2024/17. számában.
