Testről és lélekről Győrfi Pállal
Csütörtökön az MCC Felvidék vendége volt Győrfi Pál mentőtiszt, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, egészségszakértő, kommunikációs szakember. Testről és lélekről című előadásában természetesen nem a 2017-ben bemutatott romantikus filmdrámát elemezte, hanem mentálhigiénés és motivációs előadást tartott.
Aki arra számított – köztük én is – hogy a szóvivő a mentősök munkája során átélt izgalmas vagy meghökkentő esetekről mesél, vagy érdekes történeteikből szemléz, azoknak némileg csalódniuk kellett, ellenben ezek helyett kaptunk egy abszolút hiteles, hatásos és motiváló pozitív életszemléletet. Győrfi az egész előadás során szimpatikus módon többször is kifejtette, hogy nem ő az abszolút igazság birtokosa, és ha valakinek bármi is eszébe jut mondandója kapcsán, az bátran jelentkezzen és mondja el. Ilyesmire végül nem került sor, ugyanis a mentőtiszt a legtöbb esetben olyan dolgokról beszélt közérthetően, amit nehezen lehet megcáfolni. Ez alól kivétel talán esetleg egy párhuzam szemléltetése, de erről majd később. A szakember előadása elején megjegyezte, hogy olyan dolgokról szeretne beszélni, aminek az emberek hasznát vehetik életük során.
A vendéget és a jelenlévőket az MCC Felvidék nevében Csicsai Attila köszöntötte. Győrfi Pál 18 éves korában mentőápolóként helyezkedett el Budapesten, és – ahogy mondani szokták – ezzel bele is került az élet sűrűjébe. Ha kellett nappal és éjszaka, hétvégén, karácsonykor szolgálatban volt huszonvalahány éven keresztül, miközben elvégezte a mentőtiszti főiskolát, ami már feljogosította arra, hogy orvosi feladatokat is végezhetett a mentősöknél.
Később elkezdett tanítani, melynek során meggyőződött róla, hogy kommunikációs készségei nem is olyan rosszak és a „szereplősdit” se érzi kellemetlennek, holott gyermekkorában inkább visszahúzódó, introvertált volt. Amikor szóvivőt keresett a mentőszolgálat, végül rá esett a választás, és ebben a szerepkörben idestova már 22 éve dolgozik.
Véleménye szerint a mentőszolgálat jó iskola ahhoz, hogy az ember megismerjen olyan helyeket és életformákat, amelyekkel egyébként nem találkozna, hiszen mentőre éppúgy szükség lehet egy nyomortanyán, mint valamilyen luxusvillában, vagy egy utcai baleset során, ami mindenképpen egy nagyobb társadalmi metszetet ad. Ahogy teltek-múltak az évek, egyre inkább megerősödött benne két dolog. Az egyik az, hogy már régen rossz, amikor egy-két percen múlik valakinek az élete, mert már szinte a halálból kell visszarángatni az embereket, hiszen mennyivel jobb lenne valamilyen módon inkább megelőzni a bajt. Az, hogy az egészségmegőrzés, az egészséges életmód propagálása mennyire fontos az ország vagy a nemzet szempontjából, mert ha a következő nemzedék sokkal egészségesebb lenne, akkor annyi mentőre se lenne szükség. A másik dolog, ami megfogalmazódott benne, pedig annak a ténye, hogy az egészség nem elsősorban testi egészség, hanem sokkal több annál. Győrfi szerint akkor beszélhetünk egészséges emberről, ha az testi, lelki és szociális értelemben is egészséges. Boldog pedig csak olyan ember lehet, akinek legalább egy jól működő kapcsolata van valamelyik embertársával. Ebben az esetben teljesen mindegy, ha az az illető házastársa, barátja/barátnője, a gyereke vagy éppen a szomszédja. A mentális egészség szempontjából akinek csak rossz, mérgező kapcsolatai vannak, annak sokkal nehezebb az élete, és a tapasztalatok alapján ez az állapot előbb vagy utóbb lelki betegségekhez, később pedig testi betegségekhez is vezet, fejtette ki a mentős, majd hozzátette, hogy ez fordítva is igaz, mert aki testi betegségekkel küzd, annak lelki nyavalyái is lesznek egy idő után.
Fontos tudni azt, hogy a felmérések megegyezőek a tekintetben, hogy az emberek átlagéletkora folyamatosan növekszik, melynek oka elsősorban az életminőségünk javulása. Régen a hintó csak a királyok kiváltsága volt, ma pedig már szinte minden családnak van autója, van, ahol több is.
Régen csak a királykisasszonynak volt teli ruhákkal a szekrénye, most már az egyszerű embereknek is. Régen csak a királynak meg a hercegeknek voltak udvari bolondjaik, ma bemegyünk a lakásba, bekapcsoljuk a tévét és száz csatornán tudunk válogatni „udvari bolondok és zenészek” között.
Csak ezt nem vesszük észre, nem tudunk örülni neki, mert az embereknek se az agyába, se a lelkébe nem jut el, hogy milyen jó dolgunk is van, és csak panaszkodunk, fogalmazott a szakember. Nyilván ma is vannak, akik nyomorognak és jogosan panaszkodnak, de az életszemléletünk általában indokolatlanul negatív. A magyar embernek a jellemzője például, hogy ha nincs ellensége, akkor csinál magának, pedig ha a kreatív energiákat egy irányba mozgatnánk, sokkal egyszerűbb lenne az élet, mondta Győrfi.
Győrfi szerint fontos tudatosítanunk, hogy melyek azok a dolgok, amiken változtatni tudunk, és melyek azok, amiken nem. Mert az utóbbiakon hiába gyötrődünk és feleslegesen emésztjük magunkat. Első fontos dolog ennek tudatosítása, a második pedig az, hogy amin pedig tudunk változtatni, és úgy, hogy a végeredmény jobb lesz, akkor tegyük meg. A szóvivő harmadik „csodafegyvere” a testmozgás, ugyanis aki rendszeresen mozog, az nemcsak erősebb vagy testileg egészségesebb lesz, hanem majd lelkileg is sokkal jobban érzi magát.
hangsúlyozta az egészségszakértő, aki szerint a negyedik fontos dolog, hogy menjünk el szűrővizsgálatokra, hiszen a legtöbb ingyenes, és amelynél fizetni kell, ott is megéri, mert amikor már késő lesz, akkor az egészségünk és a pénzünk is rámegy. Győrfi szerint két jó befektetés van a világon: az egyik a gyereked a taníttatása, a másik pedig a saját egészséged megőrzése. Mint mondta, ha az autónkat kétévenként kötelezően elvisszük a szervizbe, akkor magunkat miért nem tudjuk kivizsgáltatni? Az utolsó aduász Győrfi szerint pedig a pozitív gondolkodás. Emlékeztetett arra, hogy minden évben boldogságfelmérést végeznek a világban, és általában az észak-európai népek végeznek az élen, Magyarország pedig nem is nagyon szerepel ezen a „térképen”. Vajon mi lehet ennek az oka?
mondta, majd megjegyezte, hogy az északi népeknél ezekben a forrásokban szinte csak pozitív vagy felemelő szavakat talált. Ellenben például a magyar Himnusz, a Szózat vagy a Nemzeti dal tele van olyan szavakkal, mint balsors, rabiga, lánc, ellenség, bűnhődés, és csak kis mértékben tartalmaz pozitívumokat, annak ellenére, hogy szép költeményekről van szó. Véleményem szerint ez azonban hibás következtetés, hiszen például Finnországot nem dúlta fel a tatár és nem sanyargatta a török 150 évig, csak az oroszokkal voltak konfliktusaik. Ettől függetlenül a dolgokhoz való pozitív hozzáállás mindenképpen segítene a nemzeten, mint ahogy Győrfi Pál előadása után is pozitív élményekkel mentek haza azok, akik vették a fáradságot, hogy jelenlétükkel megtiszteljék.
A végére egy érdekes történelmi adalék: kevesen tudják, hogy a magyar mentőszolgálat az egyik első volt Európában. 1887-ben Kresz Géza javaslata alapján hozták létre. Győrfi megjegyezte, hogy a budapesti mentőmúzeum ingyen látogatható és állítólag a világ egyik legszebb mentőmúzeuma.
