Szövetségben az ellenséggel: Magyarország és Szlovákia a második világháború idején - KÉPEKKEL
Mi lettünk a háború legnagyobb vesztese, megalázva, letiporva, kirabolva, megbélyegezve. Azóta is viseljük ennek a sorsnak a következményeit – mondta Popély Gyula történész könyvének bemutatóján csütörtökön a XXIII. Mécs László Szabadegyetemen Jászón.
A csütörtöki program gyalogtúrával indult a debrődi Szent László-forráshoz és növénytemplomhoz, délután pedig Popély Gyula mellett Czáboczky Szabolcs történész, költő tartott előadást a csehszlovákiai magyar ifjúsági klubmozgalomról, a nyári ifjúsági táborokról, Zombori Ottó csillagász, tanár a napfogyatkozások kultúrtörténetéről beszélt, majd a Pásztor Péter építészt bemutató, A lélekemelő című portréfilmet tekinthették meg a táborlakók.
Popély Gyula a Szövetségben az ellenséggel című könyvében feldolgozott témáról beszélt, vagyis Magyarország és Szlovákia viszonyáról és elhelyezkedéséről a közép-európai geopolitikai térben.
A rövidesen megjelenő második rész a magyar nemzeti kisebbség helyzetét mutatja majd be Tiso Szlovákiájában, a harmadik pedig a magyar, szlovák és rutén nemzetiségű népesség sorsát a visszatért területeken.
Popély Gyula előadása kezdetén hangsúlyozta, írásaival az a szándéka, hogy a sötétségbe taszított felvidéki magyarságnak valamilyen támpontot, vezérfonalat nyújtson, lehetőséget, hogy megismerjék a múltat, amely elvezetett a jelenbe, hisz csak így derenghet fel előttünk az út, amely a jövő felé halad. Megjegyezte,
az a szomorú tapasztalat, mintha a felvidéki magyar értelmiség tudomást sem venne a könyvek létezéséről, a politikusokról már nem is beszélve, pedig elsősorban nekik kellene okulniuk ezekből a dolgokból.
A Szövetségben az ellenséggel című kötet két főszereplője az 1939-45 közötti Magyarország és Szlovákia, azok politikája és társadalma.
Mint kifejtette, ebben az időszakban a két ország szövetségben van egymással, mindkettő tagja a német-olasz-japán hármas szövetségnek, együtt küzdenek az akkori Szovjetunió ellen, katonáik ott harcolnak német és az olasz katonák mellett a keleti fronton. Ennek ellenére a lehető legnagyobb ellenségek.
A szövetségi rendszer élén Németország, illetve a Führer áll, akitől mindenki fél, még az olaszok is. Ez a félelem a magyar oldalt arra ösztönzi, hogy megtegyen mindent annak érdekében, szabaduljon a szövetségi rendszerből, mielőbb kiugorjon a háborúból. A másik fél, a Tiso-féle Szlovákia, félelmében ugyan, de azt mondja, ragaszkodni kell a szövetségi rendszerhez, a nemzeti szocializmushoz, minél jobb szövetségesnek kell lenni. Ezt többször kifejtik szóban, írásban és tettekben.
A két állam eltérő viselkedésére több példát is felhozott az előadás során – ezeket elolvashatják a könyvben –, végül arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország nem azért nem tudott kiugrani a háborúból, mert ügyetlenek voltak vagy nem volt rá akarat. A háborúból való kilépés megakadályozásában jelentős szerepük volt az angolszász hatalmaknak.
– fogalmazott Popély Gyula hozzátéve, lett volna lehetőségük másként rendezni Közép-Európa sorsát, de „tudatosan belehajszolták Európát ebbe az ádáz pokolba”.
